Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY ERNŐ (1852–1913)

szágba és Olaszországba szállítva az itteni árukat.33 A sikeres értékesítésnek köszönhetően nőtt a társaság vagyona: 1908. június 30- án 131 ezer, 1910-ben 157 ezer koronára emelkedett.35 36

A Makói Hagyma- és Terménykereskedelmi részvénytársaság alakuló ülésére szóló meghívás

Rónay Ernő igazgatósági tagként aktívan bekapcsolódott a részvénytársaság irányításába. Nyilván az ő kezdeményezése volt (és az ő területét érintette volna) 1909-ben az a szándék, hogy Kiszomboron egy 15 holdas öntözött mintakertészetet hozzanak létre, melynek öntözőrendszerét állami támogatásból szerették volna megvalósítani.3? Mivel a Földművelésügyi Minisztérium a hozzájárulástól elzárkózott, a tervből nem lett semmi, mert a részvénytársaság saját forrásból - az elengedhetetlenül szükséges raktár megépítése mellett - azt nem tudta finanszírozni.

1909-ben Rónay Ernő lett az igazgatótanács elnöke, ezt a tisztségét 1913-ban bekövetkezett haláláig betöltötte.38 E néhány év a hagymarészvénytársaság fénykora volt, a makói állomáson vagon35 Tóth Ferenc: A makói hagyma, i. m. 417-422., Halmágyi Pál: A makói hagymaszövetkezet, majd hagymarészvénytársaság története 1900 és 1918 között. Makó, 2008. A Makói Múzeum Füzetei 106.12-13., Petrovics György: A makói hagyma. Makó, 1922.16-17.

36 Mihók-féle Magyar Compass 1909/10. XXXVII. évf. II. rész. Bp. 1910. 546-547. és Uo. 1911/12. XXXIX. évf. II. rész. Bp. 1912. 651-652.

37 Halmágyi Pál: A makói hagymaszövetkezet, majd hagymarészvénytársaság története, i. m. 1338 Magyarországi tiszti czím- és névtár, i. m. 1909-1914 közötti kötetei.

377