Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY (OEXEL) ISTVÁN (1834–1902)
képviselték.6 Az igazgatósági tagok makói illetőssége összefüggött azzal, hogy a kiszombori bank érdekközösségben állt a makói Kereskedelmi és Iparbankkal. Utóbbi 1923-ban fölvételét kérte a Pénzintézeti Központ tagjai közé, amit csak stabil hátterű pénzintézet kezdeményezhetett. 1925-ben a bank igazgatósági elnöke már Hadfy Imre, alelnöke Rónay Endre, ügyvezető igazgatója Katkits József, jogtanácsosa dr. Galambos Emil, pénztárnoka Gazda József volt. Változások voltak az igazgatóság összetételében is, melyben helyet kapott Körmendi Elemér Futura-igazgató (Makó) is. A pénzintézet a gazdasági nehézségek ellenére is egyenletesen növekedett, egy év alatt duplájára növelte nyereségét, így osztalékot is fizethettek, vagyona pedig megháromszorozódott.7 Ennek ellenére ez a pénzintézet sem sokáig működött. 1926-ban csődhelyzete került, ezért fölszámolták. Az Iparbank bukásáról Kleitsch Mátyás plébános a História Domusban is megemlékezett. Innen tudjuk, hogy „Sok részvényes és még több betétes elvesztette a pénzét. Árpás plébánosnak 40 q búzája, a templomnak 17 q búzája odaveszett. 3 évig folyt a bűnügyi eljárás. Rónay Endre vagyonát 1930-ban föloldották a bűnügyi zárlat alól, Katkits József könyvelő időközben búcsúzás nélkül átköltözött jugoszláv megszállt területre Törökkanizsára.”8 A Makói Friss Újság 1930. október 21-i számában foglalta össze a bank bukásának okait, s az ennek nyomán indult rendőrségi vizsgálat megállapításait, innen megtudhatjuk, mi is történt valójában. Eszerint „Ez a pénzintézet már 1924-ben fizetési nehézségekkel küzdött, de még 3 évig tartotta magát Katkics [sic!] József manipulációival. Az igazgatósági tagoknak sejtelmük sem volt arról, mik történnek az ügyvezetés körül. Az ügyvezető magánosoktól szerzett pénzt, egyeseknek fiktív követeléseket fizetett ki, a könyveket hamisan vezette. Mérleget mindössze háromszor készített és terjesztett az igazgatóság elé. Ezek közül is az 1924-es mérleg meghamisítva került a közgyűlés elé, mert a 61,351.000 koronás tényleges nyereséggel szemben csak 7,897.000 koronát mutatott ki. A különbözetet Katkics az igazgatósági tagok számlájára vezette át, természetesen az ő tudtuk nélkül, majd az összegeket a saját kezéhez fizette ki.” A cikk szerint Katkits manipulációit hamis könyvvezetéssel leplezte el. Emellett a bank égisze alatt gabonaspekulációba kezdett, valamint műtrágyával és koronával is üzletelt, melyek révén a bank gyakorlatig csődbejutott, a kötelezettségeket nem tudta teljesíteni. Katkits a felelősségre vonás elől megszökött, az igazgatóság tagjai pedig 19266 CSML Cégbírósági iratok. 99/1923. ^ Nagy Magyar Compass 1925-1926. Bp. 1926.1. rész. 869., Magyar Pénzügyi Compass 1926- 1927. Bp. 1926. II. 310. 8 História Domus. i. m. 27. 286
