Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY (OEXEL) ISTVÁN (1834–1902)

ban Rónay Endre kivételével lemondtak. Az ügyészség ezért egyedül ellene emelt vádat vétkes bukás vétsége címen azért, mert „elmulasztotta az ellenőrzést, üléseket nem tartatott és ezzel módot nyújtott Katkicsnak, hogy kénye-kedve szerint vezesse a bankot. Egyik vádpont volt Zombori Rónay ellen az is, hogy tudta a bank fizetésképtelenségét, mégsem sürgette a csődkérvény beadását.” Arról, hogy Rónay Endre - a bíróság előtt tett vallomásával szemben - valóban tisztában volt-e a helyzettel, netán érdekelt volt-e a bank körüli machinációban, ma már nem bizonyítható, mindenesetre a bíróság, ahol dr. Bernolák Nándor volt népjóléti miniszter védte, 1930-ban bizonyítottság hiányában ejtette a vádat és jogerősen fölmentette.9 Az a tény azonban, hogy 1926-ban, még az ügy kipattanása előtt gyorsan eladta földjeit, alátámasztja gyanúnkat, hogy számított a felelősségre vonásra, tehát tudhatott az ügyről, esetleg érdekelt is lehetett abban. Ezt azonban utólag megállapítani nem lehet, miként azt sem, milyen mérvű kárt okozott számára a bank csődje.

Földjeiből egy nagyobb terület, 50 hold 1926. szeptember 3-án adásvétel útján a község tulajdonába került, mivel a növekvő állatállomány miatt az addigi 130 holdas legelőt bővíteni kellett, és ez arra éppen optimális volt. Még ebben az évben eladott további 290 holdat, maradék területét pedig zömében kiszombori lakosok vásárolták meg a bűnügyi zárlat fóloldását követően, 1929-1930 körül.10

Mindemellett volt más ok is, ami a bankcsőd mellett hozzájárulhatott vagyona elvesztéséhez. Költséges elfoglaltságnak bizonyult hobbija, az autóversenyzés, de jelentős összeget áldozott sporttámogatásra is. 1924-ben alapítóként részt vett a Makói Atlétikai Klub helyett létrehozott, részvénytársasági formában működő Makói Torna Klub szervezésében, annak első elnöke lett. Az egyesület 10 évre haszonbérbe vette Lugosi Ferenc Aradi utcára nyíló telkét, ahol pályát és tribünt alakítottak ki. A bérletet, a pálya kialakítását és a klub működését részvényekből és adományokból fedezték. A korabeli sajtó tudósítása szerint a „legbőkezűbb adakozó” éppen Rónay Endre volt.11 Minden bizonnyal e részvénytársaság kevéssé sikeres működésének is köze lehetett ahhoz, hogy tönkrement. A klubelnöki tisztségéről 1927februárjában mondott le, a hivatalos verzió szerint budapesti tartózkodása miatt,12 de valószínűbb, hogy a Kiszombori Kereskedelmi és Iparbank Rt. csődje miatt vele szemben megindított eljárás ad valós magyarázatot lemondására és távozására.

9 Makói Friss Újság, 1930. okt 21. 2.

10 MVL V. 261-5. 35/1926. és 71/1926., Kiszombori Rom. Kát. Plébániahivatal iratai. V. Kegyúri iratok. Kegyuraságijkv. 1926/27. (1926. okt. 29.), MVL A Makói Járásbíróság Iratai. Telekkönyvi iratok. XIV. 321/1930. 985 sz. tjkv., 2716 sz. tjkv.

11 Marosvidék, 1925. jan. 13., 1926. márc. 25. 3. és 1926. jún. 3. 3., 1926. jún. 6. 2.

12 Uo. 1927. febr. 2. Lásd még: Makó története 1920-tól 1944-ig. Szerk. Tóth Ferenc. Makó, 2004. 763-764.

287