Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY (OEXEL) LAJOS (1821–1891)

De Novákfi6 mint ilyet a vótumkor leölt.

Ez biográfiám, ezzel aztán vége;

Egy mandátum lenne jövőm üdvössége.

Óh, végy kegyeidbe, hogy elérhessem azt,

Nálam ne találhatsz jobb mameluk kamaszt! Példányképem Aldzsi, Végh, Boér, Ivánka,37 Kik mindig úgy járták, mint bátyád* 37 38 kívánta.”39 Mikszáth Kálmán 1880-ben Tisza Lajos és Udvara Szegeden c. „Egy ismeretlen” álnéven kiadott pamfletjében, amelyben előszeretettel idézgette Komjáthy Béla imént említett szatirikus versét (egyes vélekedések szerint ő maga is segítette a vers megszületését), a Szegedi Királyi Biztosság tagjai között többször is tollhegyre tűzte Rónay Bélát. Többek között így írt róla: „Más ember a kabátját tartja begombolva, ő az eszét, s ezzel van előnyben a másik Rónay-*0 felett. Mert Rónay Bélának jó oskola volt a biztosi tanácsosság, megtanulta azt, amit azelőtt nem tudott, ti. hogy ő keveset tud. S mihelyt erre rájött, mindjárt megkétszereződött az értéke, mert szerény lett és tanulékony, igyekezettel pótolja az ismeret-hiányt. Különben na36 Utalás a Novák Gusztávtól elszenvedett 1878-as választási vereségére.

37 A felsorolás a kor országgyűlési képviselőire utal. Aldzsi a képviselőház akkori legifjabb képviselője, Beöthy Algernon (1839-1900) volt, akiről Mikszáth Kálmán 1887-ben azt írta, hogy „minden percben kész minden tréfára. Ő sohasem öregszik meg, és mindennap csinál valamit, ami ébren tartsa a folyosók, sőt néha a Ház jókedvét is.” Mikszáth Kálmán Összes Művei, (a továbbiakban: MKÖM) 74. kötet. Cikkek és karcolatok XXTV. 1887. január -június. Bp. 1979.104. Végh minden bizonnyal Végh Aurélt takarta, aki 1875 és 1881 között volt a battonyai választókerület képviselője, emellett 1879-től a Szegedi Királyi Biztosság tagja. Boér nagy valószínűséggel a parlamenti korelnökséget ciklusokon át betöltő, 1802-es születésű Boér Antal, aki 1872 és 1892 között, haláláig volt tagja az országgyűlésnek Deák-párti, majd Szabadelvű párti programmal. Mikszáth róla írta 1891-ben a Boér-legenda Gyergyón c. elbeszélését (MKÖM 41. kötet. Elbeszélések XV. 1891-1893. Bp. 1978. 33-36.), melynek alapját már 1887-ben megírta a T. büféből c. karcolatában. MKÖM 74. kötet. i. m. 110-113. Ivánka pedig Ivánka Imre (1818-1896) honvédezredes lehetett, aki 1861-ben, majd 1865 és 1895 között volt Deák-párti, utóbb szabadelvű képviselő, 1895-től haláláig pedig a főrendiház tagja. Ami ösz- szekötötte őket, az, hogy közismerten valamennyien Tisza Kálmán mamelukjai közé tartoztak. Mikszáth 1881-ben a Lázár Mihály c. karcolatában így írt róluk: ,Ajó Lázár Mihály mit gondolt magában, mutató ujját a homlokára nyomva... Egy fiákért váltott, vagy hogy komfortáb- lit s beállít Budára miniszterelnöki fényes palotába. Az előszobában ott kuncsorog Aldzsi, ott feszeleg Végh Aurél, híres Móricz Pali a körmét tisztogatja, Boér, Ivánka a tükör előtt próbát tartanak a hajlongásból, Nagy Gyuri a jegyzőkönyvébe belekomponált bókokat magolja. S mind feszülten várják a belső ajtó nyílását, ahonnan a fényes arcú nap fog felkelni, s illetőleg ahonnan Tisza Kálmán fog belépni mamelukjai közé. Borzalmat gerjesztő kép! Mert nem a szelíd, kezes bárányok ők többé, akik csupa odaadás, csupa engedelmesség. A mamelukok éhesek. S eljöttek követelni vagy kerületet, vagy hivatalt. A választások előtt vagyunk. S a széna rosszul áll otthon, a kerületekben. Ezek valónak tehát a cirkumstanciák, midőn jó Lázár Mihály belépett!”MKÖM 62. kötet. Cikkek és karcolatok XII. 1881. augusztus - december. Bp. 1971. 20-21.

38 Nyilván Tisza Lajos bátyjáról, Tisza Kómán miniszterelnökről van szó.

39 Idézi Dr. Szabó László: Szeged halála és feltámadása, i. m. 171. A teljes szöveget lásd:

MKÖM 60. kötet. Cikkek és karcolatok X. 1880-1881. Bp. 1970. 229-236.

Utalás Rónay Jenőre, aki Tallián Bélát váltotta a királyi biztosság tagjai között.

270