Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY (OEXEL) LAJOS (1821–1891)

nagyárviz, és Tisza Lajost kormánybiztosnak nevezték ki, a biztosi tanács tagjai közé Bélát is kinevezte a miniszterelnök. Itt működött mindaddig, míg a kormánybiztosság be nem fejezte működését. Ezt nem sokkal élte túl, állítólag egy beteg lovát kezelve fertőzést kapott, amely gennyvérű üszkös mandulagyulladásba ment át, és szülei nagy bánatára 1881. március 18-án, 28 éves 8 hónapos és 2 napos korában Budapesten meghalt. Holttestét hazaszállították, és a családi sírboltban helyezték el. Én még emlékszem a temetésére. Mint hallottam családunk nálamnál jóval idősebb tagjaitól, Béla igen szép reményekre jogosító fiatalember volt, szülei is nagy reményeket fűztek hozzá. Szörnyű csapás volt tehát rájuk nézve korai elvesztése.

Rónay Béla önkéntes évének leszolgálását követően Csongrád vármegye tiszteletbeli, azaz díjazás nélküli aljegyzője lett, majd 1875. október 22-én a megyei törvényhatósági bizottság ellenszavazat nélkül a tiszáninneni járás szolgabírójává nevezte ki, mely funkció akkor éppen üresedésben volt.* 33 Az 1878. január g-én megtartott országgyűlési választáson a Szabadelvű Párt színeiben lépett föl képviselőjelöltként Csongrád vármegye tápéi kerületében, de vereséget szenvedett nagyváradi Novák Gusztáv (1831-1906) negyvennyolcas honvédszázadostól, aki függetlenségi párti programmal indult, és 1875-től volt ennek a körzetnek a képviselője.3*

Szolgabírói fiinkciójából nevezte ki a Szegedi Királyi Biztossághoz Tisza Kálmán miniszterelnök. A királyi biztosság kebelén belül a várost ért károk fólbecslésében kapott feladatot. Szeged területét három kárbecslő kerületre osztották, Béla harmadmagával a Felsővárosban esett károk fölmérését végezte.35

A királyi biztosság egyik tagja, Komjáthy Béla Függetlenségi párti országgyűlési képviselő „Szeged veszedelme” címmel szatirikus verset írt a biztosság tagjairól, melyet Muskó Sándor királyi ügyész sokszorosíttatott néhány példányban. Ebben egy strófa erejéig Rónay Béla is szerepet kapott:

„Rónay főispán Béla fia vagyok

Polgár, paraszt ne is szóljon hozzám gyalog.

Voltam szolgabíró s képviselőjelölt,

ba parancsnok volt, ezért a következő rigmust csinálták rá: „Der Löwe ist ein böses Thier, der Croy ist unser Brigadier”. Magyarul: Az oroszlán egy gonosz fenevad, [amilyen] Croy, a mi ezredesünk.

33 Szentesi Lap, 1875. okt. 24. 2.

34 Képviselőházi Napló 1875-1878. XIV. kötet. Bp. 1877.190., [Krátky János]: Szózat. Népszerű politikai röpirat, arczképekkel. Bp. 1878. 38. A Vasárnapi Újságban elhunytakor, 1906. március 18-án közölt nekrológ szerint Novák „a szabadságharcz kitörése alkalmával mint 17 éves ifjú állt be a vörössipkás honvédek közé s a harcz folyamán vitézségével századosi rangra küzdötte fel magát.” Vasárnapi Újság. 53. évf. 11. sz. 1906. márc. 18.177.

35 Dr. Szabó László: Szeged halála és feltámadása, i. m. III. 60. és 83. Lásd még: Vasárnapi Újság. XXX. évf. 41. sz. 1883. okt. 14.1., Kulinyi Zsigmond: Szeged uj kora. A város újabb története (1879-1899) és leírása. Szeged, 1901. 57.

269