Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY (OEXEL) LAJOS (1821–1891)
szüntették, és az egyes községeit a szomszédos vármegyékbe osztották be. így lett a Jász- és Nagykunság Külső-Szolnok megyével egyesítve, és ebből lett Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. A Kiskunság községei közül Kiskunfélegyházát, Halast, Majsát Pest-Pilis-Solt megyéhez, a Szegedtől csak pár kilométernyire fekvő Dorozsmát, továbbá Átokházát és Üllést Csongrád megyéhez csatolták. Dorozsma nem szívesen csatlakozott Csongrád megyéhez, történelmi múltjához, különleges kun szokásaikhoz és jogaikhoz ragaszkodtak, és büszkék voltak az úgynevezett „redemption” alapuló birtok- és magánviszonyaikra, és az úgynevezett jászkun statútumra, amely voltaképpen még ma is érvényes örökösödési jogszabály. Ezt az első alkalommal, midőn küldötteik megjelentek a törvényhatóság közgyűlésén, szónokuk, Zádori Károly beszédében ki is fejtette.30 Lajosnak tehát a főispánsága mellett bőven volt ideje gazdaságával és magánügyeivel foglalkozni. Apósa, Kárász Béni 1874. szeptember 3-án 82. évében meghalt, maga után nagy és rendezett vagyont hagyva, amelyet egy fia, Géza és 3 leánya örökölt. Hogy mennyi hozománya lehetett Boris néninek, illetve mennyi örökséget kapott, nem tudom, de azt hiszem, hogy legalább 100000 Ft-ot, ami abban az időben igen nagy összeg volt. Lajos, hogy a pénzt ne hevertesse, az Obéba községhez közel fekvő Kocsorháton31 vásárolt egy 833 holdas birtokot. Kocsorhát határa nem valami jó, sok ott a szikes föld, aztán meg messze is fekszik Zomborhoz, úgy hogy nem lehetett azt könnyű kezelni, de azt hiszem, Lajos nem is volt valami passionatus mezőgazda, így az a birtok nem igen hajthatott jövedelmet. Ennek a vásárlásnak tulajdonítom, hogy Lajosnak voltak adósságai, éspedig nemcsak törlesztéses kölcsöne, de váltói is forogtak, amelyeknek egy részén Dezső volta kezes, más részén a család más tagjai. Bizonyára a vételár sem volt egészen meg, és abból is keletkezhetett terhe. Mint már fentebb említettem, Lajosék első gyermeke Béla volt, aki jó eszű és kedves fiatalember volt. Miután középiskoláit Szegeden a piaristáknál elvégezte, Pozsonyban járt a jogakadémiára, és azt is szép eredménnyel végezte el, majd vagy az 1-es, vagy a 13-as huszárezredben leszolgálta az önkéntes évét és tartalékos hadnagynak nevezték ki.32 Midőn 1879-ben Szegedet elöntötte a 3° Dr. Zsilinszky Mihály: Csongrádvármegye története, i. m. III. 310-323. A kocsorháti birtok minden bizonnyal az Óbéba közelében fekvő, Lipszky által praediumnak jelölt Kocsovát vagy Kocsohát nevű helység területe lehetett. Joannes Lipszky de Szedlicsna: Repertorium locorum objectorumque in XII. tabulis mappae Regnorum Hungáriáé, Slavo- niae, Croatiae, et Confiniorum Militarium Magni item Principatus Transylvaniae occurren- tium. Budáé, 1808. 328. Borovszkynál Kocsovat-pusztaként szerepel, mely Óbébával együtt a Batthyányak birtokát, a Batthyány József és testvérei által 1781. augusztus 1-jén megvásárolt óbébi uradalom tartozékát képezte. Torontói vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. i. m. 95. és 536. A Kocsorhát elnevezés Szentkláray Jenőnél olvasható. Szentkláray Jenő: A Csanádegy- házmegyei plébániák története, i. m . 309. Arról nincs pontos adatunk, hogy Rónay Lajos mikor és kitől vásárolta a birtokot. 32 Egy fennmaradt fényképen sötét atillában van, abban az időben azon a vidéken az 1-es és 13- as huszárezredek állomásoztak, amelyek az ún. „fekete brigád”-ot alkották, lévén mindegyiküknek a csákója sötétkék. Ezeknek a brigadérosuk egy hg. Croy volt, aki híresen szigorú és gorom268