Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY (OEXEL) LAJOS (1821–1891)

szüntették, és az egyes községeit a szomszédos vármegyékbe osztották be. így lett a Jász- és Nagykunság Külső-Szolnok megyével egyesítve, és ebből lett Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. A Kiskunság községei közül Kiskunfélegy­házát, Halast, Majsát Pest-Pilis-Solt megyéhez, a Szegedtől csak pár kilomé­ternyire fekvő Dorozsmát, továbbá Átokházát és Üllést Csongrád megyéhez csatolták. Dorozsma nem szívesen csatlakozott Csongrád megyéhez, törté­nelmi múltjához, különleges kun szokásaikhoz és jogaikhoz ragaszkodtak, és büszkék voltak az úgynevezett „redemption” alapuló birtok- és magánviszo­nyaikra, és az úgynevezett jászkun statútumra, amely voltaképpen még ma is érvényes örökösödési jogszabály. Ezt az első alkalommal, midőn küldötteik megjelentek a törvényhatóság közgyűlésén, szónokuk, Zádori Károly beszé­dében ki is fejtette.30 Lajosnak tehát a főispánsága mellett bőven volt ideje gazdaságával és ma­gánügyeivel foglalkozni. Apósa, Kárász Béni 1874. szeptember 3-án 82. évé­ben meghalt, maga után nagy és rendezett vagyont hagyva, amelyet egy fia, Géza és 3 leánya örökölt. Hogy mennyi hozománya lehetett Boris néninek, illetve mennyi örökséget kapott, nem tudom, de azt hiszem, hogy legalább 100000 Ft-ot, ami abban az időben igen nagy összeg volt. Lajos, hogy a pénzt ne hevertesse, az Obéba községhez közel fekvő Kocsorháton31 vásárolt egy 833 holdas birtokot. Kocsorhát határa nem valami jó, sok ott a szikes föld, aztán meg messze is fekszik Zomborhoz, úgy hogy nem lehetett azt könnyű kezelni, de azt hiszem, Lajos nem is volt valami passionatus mezőgazda, így az a birtok nem igen hajthatott jövedelmet. Ennek a vásárlásnak tulajdoní­tom, hogy Lajosnak voltak adósságai, éspedig nemcsak törlesztéses kölcsöne, de váltói is forogtak, amelyeknek egy részén Dezső volta kezes, más részén a család más tagjai. Bizonyára a vételár sem volt egészen meg, és abból is kelet­kezhetett terhe. Mint már fentebb említettem, Lajosék első gyermeke Béla volt, aki jó eszű és kedves fiatalember volt. Miután középiskoláit Szegeden a piaristáknál el­végezte, Pozsonyban járt a jogakadémiára, és azt is szép eredménnyel végezte el, majd vagy az 1-es, vagy a 13-as huszárezredben leszolgálta az önkéntes évét és tartalékos hadnagynak nevezték ki.32 Midőn 1879-ben Szegedet elöntötte a 3° Dr. Zsilinszky Mihály: Csongrádvármegye története, i. m. III. 310-323. A kocsorháti birtok minden bizonnyal az Óbéba közelében fekvő, Lipszky által praediumnak jelölt Kocsovát vagy Kocsohát nevű helység területe lehetett. Joannes Lipszky de Szedlicsna: Repertorium locorum objectorumque in XII. tabulis mappae Regnorum Hungáriáé, Slavo- niae, Croatiae, et Confiniorum Militarium Magni item Principatus Transylvaniae occurren- tium. Budáé, 1808. 328. Borovszkynál Kocsovat-pusztaként szerepel, mely Óbébával együtt a Batthyányak birtokát, a Batthyány József és testvérei által 1781. augusztus 1-jén megvásárolt óbébi uradalom tartozékát képezte. Torontói vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. i. m. 95. és 536. A Kocsorhát elnevezés Szentkláray Jenőnél olvasható. Szentkláray Jenő: A Csanádegy- házmegyei plébániák története, i. m . 309. Arról nincs pontos adatunk, hogy Rónay Lajos mikor és kitől vásárolta a birtokot. 32 Egy fennmaradt fényképen sötét atillában van, abban az időben azon a vidéken az 1-es és 13- as huszárezredek állomásoztak, amelyek az ún. „fekete brigád”-ot alkották, lévén mindegyikük­nek a csákója sötétkék. Ezeknek a brigadérosuk egy hg. Croy volt, aki híresen szigorú és gorom­268

Next

/
Thumbnails
Contents