Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY (OEXEL) MIHÁLY (1813–1873)
Sajnos Pestről több levele nem maradt ránk, tudjuk azonban, hogy a hadi- törvényszék 1850. február 1-jén ítélkezett felette és halálra, valamint vagyonának elkobzására ítélte, amely ítélet azonban kegyelemből 8 évi várfogságra változtatott át. 45 Az ítélet teljes szövege a következő: „Császári - Királyi Haditörvényszék Pest. ítélet Melyet az itteni Császár - Királyi katonai kerületi Parancsnokság rendelkezése alapján összeállított és felesketett teljes haditörvényszék egyhangúlag hozott. Vádlott, zombori Rónay Mihály, Torontói megyei illetőségű, 36 éves, katholikus, nős, 5 gyermek apja, földbirtokos beismerése, valamint tanúk vallomása alapján beigazolódott, hogy a Forradalom kezdetekor Csongrád Megye i-ső alispáni tisztségét megtartotta, és ezen állásánál fogva 848 október havában népfelkelést szervezett, és azt először a nagyméltóságú Bán [Jellasicsról van szó!] ellen, azután pedig a Szerbek ellen személyesen vezette, a megyegyűlésen a forradalom javát szolgáló határozatokat mint elöljáró szervezte és hatáskörénél fogva jóváhagyta, egy 600 főből álló alakulatot létrehozott és ezek részére, valamint a Forradalmi hatóság részére 20000 Forintot kiutalt, és mely alakulatot a forradalom végéig a császári csapatok ellen felhasznált, továbbá működését múlt év április 14-e [a Habsburg-ház trónfosztása] után is folytatta, valamint a megyében rekrutákat toborzott, a császári jelvényeket eltiltotta, a Nemzeti Lobogót elrendelte, továbbá a Forradalmi Kormány Függetlenségi nyilatkozatát a Megyegyűlésen kihirdette, elfogadtatta és ehhez hozzájárult. Végül Csongrád város lakosságának múlt év május 8-án Magyarország Függetlenségével kapcsolatos ünnepségén felhatalmazás nélkül felesküdött, és ezzel kapcsolatosan különösen igyekezett a Forradalom ügyét legjobban elősegíteni, így a vádlott az 5. hadicikkely és a Mária Terézia-féle bűnvádi perrendtartás 61. cikkelye szerinti felség sértés bűntettét elkövette és ezért, valamint a forradalom alatti magatartásával kapcsolatosan okozott kár megtérítésére minden ingó és ingatlan vagyonának elkobzására és kötél általi halálra büntetendő. így mondta ki a Haditörvényszék, a megerősítésre és a büntetés mérséklési jog fenntartásával. Pest. 1850. január 24-én P.H. olvashatatlan aláírás P.H. Müller sk. őrnagy hadbíró százados 45 A hadbírósági jegyzőkönyv és ítélet fotókópiája a Hadtörténelmi Levéltárban megvan! Az okmányok között van. 1984. márc. 25. dr. Rónay Elemér 192
