Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY (OEXEL) MIHÁLY (1813–1873)
termet. Most elérkezettnek látta az időt arra, hogy ellenfelein bosszút álljon. Már augusztus 4-én Haynau cs. és kir. biztosnak nevezte ki Csongrád és Csa- nád vármegyék, és a Kiskunság alsó része felett. Mint ilyen, először is zár alá helyezte Kárász Béni volt főispán összes vagyonát,38 39 zárgondnokul Örlössy Ferenc szegedi főszolgabírót nevezvén ki. Majd üldözőbe vette a híressé lett 1848. májusi tisztújító gyűlésen az ő helyébe megválasztott alispánt, Rónay Mihályt is, akit elfogatott és haditörvényszék elé állíttatott, továbbá mindazokat, akik a magyar hadsereggel Aradra mentek, és ezáltal gyanús emberekké lettek. A szétrebbent vármegyei tisztviselők közül először Vidovich Mihály főjegyző sietett Temesváry cs. és kir. biztoshoz, mint egykori főnökéhez, azon kérelemmel, hogy továbbra is hivatalában maradhasson. Az 1848. májusi tisztújításkor - úgymond - családi körülményei miatt volt kénytelen hivatalt vállalni. Csakhamar jelentkeztek többen is, pl. Dobossy másodalispán és Wőber szegedi új polgármester, akik Temesvárynak szolgálatára állottak a Kossuth- bankók és fegyverek elszedésében, az osztrák katonák elhelyezésében, az új hivatalok szervezésében és a rosszlelkűek üldözésében.39 Haynau augusztus 4-én délután vonult be Szegedre, ostromállapotot és statáriumot hirdetett, minden gyülekezést eltiltott, s a kaszinókat és kocsmákat bezáratta. A magyar vezető körök a kormánnyal Aradra menekültek. Augusztus 6-án, amikor az újszeged-szőregi csata folyt, gróf Cziráky János császári biztos átvette a városházát Vékes Ferenc alkamarástól, kit a tanács otthagyott, hogy a várost adja át a császári biztosnak, aki még aznap polgármesternek Wőber Györgyöt, főbírónak Szluha Gáspárt, főkapitánynak Farkas Jánost, néhány nap múlva pedig a Belgrádból és Újvidékről visszatért Veszeli- novics Bazilt, Leiter Mihályt, Szremátz Jánost és Petrovics Istvánt - kik 1849- ben szöktek meg - tanácsnokoknak nevezte ki.40 Azt hiszem, Misi grószi is Aradra ment a többi vezető férfiakkal együtt, és ott fogták el, illetőleg, mint első ismert leveléből kitűnik, önként jelentkezett, bizonyosan a világosi fegyverletétel után. Tévesnek kell tehát tartanom dr. Zsilinszky azon megállapítását, hogy őt Temesváry fogatta volna el, ellenben az ellene emelt vádakban valóban neki volt legfőbb része. Jelszóvá lett a béke és a törvényes rend visszaállítása. E végből Békés, Csongrád és Csanád vármegyék kerületi főbiztosává gyulai Gaál Edét nevezték ki, akinek első dolga volt Temesvárytól beszerezni a Csongrád vármegyei jó- és rosszérzelmű polgárok névsorát.41 Ennek a két embernek a szereplése nem tartott soká, mert már 1850 elején mindkettőjüket elbocsátották. Temesváry nem is sokkal élte bukását túl, mert már 1851-ben meghalt. Misi grószit először Aradon tartották fogva, és első kihallgatása is ott folyt le, onnan azonban Pestre szállították, ahová november 19-én érkezett meg és 38 Kárász 1850-ben egész vagyonát visszakapta és hazatérhetett. 39 Zsilinszky Mihály: Csongrádvármegye története i. m. III. 247-248. 40 Czímer Károly: A Szeged-Belvárosi kaszinó százéves története, i. m. 72-73. 41 Zsilinszky Mihály: Csongrádvármegye története i. m. III. 248-249. 189
