Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY (OEXEL) MIHÁLY (1813–1873)

zenével tüntettek Kossuth mellett, és még a Védegylet és a nőegylet hölgyei is vitték a fáklyát. Ekkor Dáni Ferenc mondta az üdvözlőbeszédet. Kossuth október 6-án utazott el Szegedről.31

A nemzeti kormány Csongrád megyétől 1161 honvédújonc kiállítását kérte, amit a megye meg is szavazott, de - az alispán buzgalma folytán, amit neki nagy érdemül tudtak be - október 28-án 2374 honvédújoncot állítottak ki és bocsátottak Egressy Gábor kormánybiztos rendelkezésére. Egressy, a híres színész erélyes, de tapintatlan ember volt, és a megyében nagy felháborodást keltett 1848. november 20-án a megyéhez intézett leirata, amelyben többek között ilyen kitételeket használt, hogy „Csongrád vármegye ne replikázzon, hanem tegyen.” A sértő rendelete ellen a vármegye tiltakozott, és felírt a kormányhoz. 32

Midőn a lázadó rácok 1849. január közepén Szeged felé közeledtek, Kossuth kívánságára január 25-re vármegyei gyűlést hívtak össze, amelyen több pontból álló határozatot hoztak. A 4. pont így szólt: „Az ellenség által megszállott, vagy megszállni készült helyeknek ostromállapotba való helyeztetése, szabadcsapatok szervezése, valamint egyéb rögtöni eljárást igénylő tárgyak elintézése céljából Kárász Béni főispán elnöklete alatt Rónay Mihály első alispán, Bánhidi József főbiztos, Szilágyi Virgil aljegyző, Szomor Imre szolgabíró, Knausz János esküdt, továbbá Vásárhely, Szentes és Csongrád városok által küldendő 2-2, a kisebb községek által pedig 1-1 megbízott folyvást Szegeden székelő állandó bizottmányul állandóan kineveztetnek, a Szegeden nem lakó bizottsági tagok rendes napidíj mellett.”33

Mindezen szorgos ténykedései alatt felesége sem maradt tétlen. Hazánkban az első jótékony nőegylet József nádor neje, Hermina főhercegasszony védnöksége alatt Budán és Pesten 1817-ben alakult meg. Szegeden az eszmét és az egyesület felállításának terveit 1846. február 8-án Rónay Mihályné szül. Németszeghy Mária vetette fel, felhívván a város előkelő hölgyeit, hogy a jótékonyság gyakorlása végett alakítsanak egyesületet. Felhívásának foganatja is lett, és még ugyanazon év március 2-án az alakuló közgyűlést megtartották, amidőn elnöknek Rónay Mihálynét, jegyzőnek pedig a kiváló publicistát, Somogyi Antalt választották meg. Az első kisdedóvó megalapítását is elhatározták, és annak céljaira Rónay Mihály 100 Ft-ot adományozott.34 35

De a sebesült katonák ápolásából is kivették a részüket a szegedi előkelő hölgyek, midőn 1849 februárjában megalakították a Betegápoló Nőegyletet,33

31 Czímer Károly: A Szeged-Belvárosi kaszinó százéves története, i. m. 69-70.

32 Zsilinszky Mihály: Csongrádvármegye története i. m. III. 215.

33 Uo. 219.

34 Reizner János: Szeged története, i. m. III. 151. és 239. Lásd még: A szegedi Szent Rókushoz czímzett r. kath plébánia 100 éves története 1805-1905. Összeállította Jászai Géza. Szeged, 1906. 282.

35 Adataink szerint a Betegápoló Nőegylet megalakítására Osztrovszky József segédkormánybiztos 1849. május 3-ai, e tárgyban tett indítványára május folyamán került sor. Az erről szóló fölhívás Korda Rozália (Korda Jánosné Vedres Rozália) és Rónay Emília (Rónay Jánosné Karácson Emília) aláírásával május 9-én jelent meg. Szántó Imre: Szeged az

187