Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

OEXEL MÁTYÁS FERENC (1759–1828)

valószínűleg Szegeden, így pontos adataim nincsenek.19 Magdolna férjhez menetele után Szegeden lakott, ahol férjének hivatala volt, később, amikor nővéreivel Klopódiát megvette, ők is odaköltöztek. Beniczky Miklós apját is Miklósnak hívták, aki a családból elsőnek költözött Csongrád megyébe, ahol hivatalt vállalt, és mint táblabíró halt meg. Felesége Dugonics Teréz volt. Ifjú Miklós, aki 1796-ban született Szegváron, csupán addig szolgált Csongrád megyénél, amíg a klopódiai birtokot meg nem vették. Odaköltöztek, de alig egy-két év múlva, 1838-ban Szegeden elhalt, és ott is temették el.

Gyermekeik voltak: 1. Dénes Szegeden született 1824. február 29. és meghalt 1879. március 30-án Klopódián. Temes megyének volt tisztviselője, az 1848/49. évi szabadságharcban honvédhadnagy és Kiss Pál segédtisztje volt, és mint ilyen, részt vett Budavár bevételében. 1861-ben újból Temes megye szolgálatába állt és szolgabíró lett. 1869-ben főszolgabíró és 1872-ben királyi járásbíró. Felesége Kabdebó Lujza volt és több gyermekük született. 2. Beniczky Magdolna szintén Szegeden született, nem tudom, mikor. Horváth Ágoston felesége lett. 3. Beniczky Terézia, akinek három férje volt: Gaál László, Károlyi Árpád és Borostyán Sándor. 4. Beniczky Sándor szintén Szegeden született 1828-ban. Katonatiszt lett. Az 1848/49-es szabadságharcban hadnagy volt a híres 3. vörössipkás zászlóaljnál. 1861-ben Temes megye adórovó- ja, 1872-ben árvaszéki ülnök, majd árvaszéki, később megyei főpénztárnok lett. Gyermekei neki is maradtak.20

7. Cecília született Zomboron 1806. május 30-án. Férjhez ment Zombo- ron 1827. július 24-én lőrinckátai ifjú Laczkovits Istvánhoz. Ifjú István, aki 1796-ban született, fia volt id. Istvánnak, aki először telepedett le Temes megyében oly módon, hogy 1779-ben a megye szolgálatába lépett és verseci szolgabíró lett. A kincstári birtokok elárverezése alkalmával, 1782-ben megvette 34000 forintért a szentgyörgyi birtokot, amelyet utóbb Németremetével és Kisrékással (azelőtt Altringen) elcserélt a kincstárral. Ennek az id. Istvánnak volt testvére az a Laczkovits János, akit 1759. május 20-án Martinovics Ignác apáttal, Hajnóczy Józseffel és Szentmarjay Ferenccel Budán, a Vérmezőn lefejeztek. Laczkovits János, aki a királyi testőrségnél szolgált, majd gyalogos kapitány lett, gyakran fordult meg testvéröccsénél, Laczkovits István Temes megyei alispánnál és németremetei (akkor Königshof) birtokosnál.

A budai Vérmezőn lejátszódott szomorú események után Laczkovits István is gyanúba keveredett, és az akkori főispán, báró Splényi József titkos tanácsos ürügyet keresett, hogy őt, mint a hazafiasán és szabadelvűén gondolkozó

*9 A házasságkötésre (Kis)zomboron került sor 1823. május 20-án. Ekkor Beniczky Miklós Csongrád megye jegyzője volt. A házassági tanúk: Adomovich Mátyás, Csongrád megye alispánja és Oexel Alajos Csongrád megyei esküdt.

20 Beniczky Sándor 1846-ban a karánsebesi katonaiskola hallgatója. 1848 tavaszától a 32. Estei Ferdinánd gyalogezredben szolgált. 1848. június 19-én hadnagy, majd októbertől főhadnagy a 3. honvédzászlóaljnál. Ugyanott százados 1849. május 2-tól. A tavaszi hadjárat során súlyosan megsebesült. Felgyógyulása után beosztották az aradi vár mérnökkarába. Ott tette le a fegyvert az őrséggel együtt augusztus 17-én. 1902-ben hunyt el Budapesten. Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Bp. 1988.109.

113