Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)

ELŐSZÓ

Kutatásaim során bukkantam Nagy György vezércikkeire az Országos Széchényi Könyvtárban, a szegedi Somogyi Könyvtárban; később az Országos Levéltárban találtam rá parlamenti felszólalásaira és interpellációira.

Ezeket a dokumentumokat kigyűjtve számomra (is) teljesebb kép bontakozott ki a politikusról, az emberről, a jogászról, az ügyvédről, s nem utolsósorban az országgyűlési képviselőről, a pártvezetőről.

(Védöbeszédei igen híresek, és mindig megnyerte a védencei ellen indított pereket, pl. Ady Endrét is védte Szegeden. Lásd: Ady Endre: Rohanunk a forradalomba.)

Az anyagok így, egybegyűjtve talán érdemesek lesznek további kutatásokra, muníciót adva az avatott történészeknek. (Érdekes téma lehet(ne) a vezércikkeire, interpellációira adott válaszok, reakciók, észrevételek összegyűjtése a korbeli sajtóorgánumokból és levéltárak mélyén rejtőző iratokból.

Néhány ismert történésszel szíves levelezést is folytattam, támogatásukat élvezve, amit most megköszönök.

Köszönet Pölöskei Ferencnek, Blazovich Lászlónak, Szabó Ferencnek, Kruzslicz Istvánnak, Erdész Ádámnak, az Országos Széchényi Könyvtárnak, az Országos Levéltárnak, hogy segítettek, bátorítottak.

Ragaszkodtam az eredeti szöveghűséghez, csak ahol a mai helyesírás megkövetelte a jobb érthetőséget, ott avatkoztam be. A lábjegyzetek készítésénél nagy segítségemre szolgált az internet és a rendelkezésemre álló szakirodalom. Esetleges részletességükkel a jobb megértést kívántam elősegíteni a nem szakavatott tisztelt olvasónak.

A kötetet színesebbé teszi a Nagy György emlékhelyeit megörökítő néhány fénykép- felvétel, amit jórészt magam készítettem. (Fia, Borszéky György szerint Budapesten, a Városligetben emlékpadja is volt, van(?). (Borszéky György a II. világháború után, a kisgazdapártban aktív tevékenységet folytatott, jól ismerték egymást Göncz Árpáddal is. 1956-os tevékenysége miatt 1957-ben emigrálni kényszerült.)

A legenda (?) szerint hamvait először a Fiumei úti temetőben, Kossuth mauzóleuma közelében helyezték el, de később, azzal, hogy itt csak Jelesek” temetkezhetnek (Horthy- korszak), máshová temették. Végső nyughelyét Hódmezővásárhelyen találta meg, ahol ma is igazi kultusza van; megtörtént történelmi rehabilitációja, a várostól díszsírhelyet kapott, utcát neveztek el róla, a Bethlen Gimnázium falán bronz emléktáblája található.

A dél-keleti régióban fellelhető Kossuth-szobrok képei, Kossuth egy ismeretlennek hitt levele, Kossuth ravatala felett elhangzott gyászbeszéd is részei a kötetnek.

Nagy György „írásos lenyomatát” keretbe foglalja két kitűnő tanulmány, amiért külön köszönetét mondok a szerzőknek.

Kőszegi Barta Kálmán

8