Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
KÉSEI KURUC
A nemzetnek uralkodója trónbeszédére adott válaszát át kell ugyan, hogy hassa az uralkodó iránti hűség szava, de nem szabad, hogy a hűség és a hódolat Nap legyen, a mely túlragyogja lángözönével a nemzeti önérzetnek, a nemzeti erőnek halvány csillagát. A király iránti hűség és a nemzet önbizalma egy Nap kell, hogy legyen, melynek fényét a hűség adja meg, de melyben az áldó meleget a nemzet önbizalma képviseli. Ha visszás az, hogy alkotmányos király „másképen nem cselekedvén”, terhe alatt mer parancsolgatni alkotmányos nemzetnek, akkor még visszásabb az, ha alkotmányos nemzet „másképen nem cselekedvén”, hunyászkodottan engedelmeskedik a parancsnak. Vajda Sándor. Most tapsoljatok! (Zaj.) Somogyi Aladár. Igaza van! Sümegi Vilmos: Igaza van! Talán akkor tapsoljunk, ha azt mondja Petrovics úr, hogy a nemzet ellen fognak fordulni? (Zaj.) Elnök: Sümegi Vilmos képviselő urat kérem, hogy folytonos közbeszólásaival ne zavarja a szónokot, különben kénytelen leszek a házszabályokat alkalmazni ellene. Nagy György: A magyar nemzet úgy teremtette meg a maga alkotmányát, hogy az nem a rideg parancs és a szolgai engedelmesség elomló fövényén, hanem a kölcsönös jogok és kölcsönös kötelességek elismerésének szikláján épült fel. Alkotmányunk szellemének kellene megszólalnia a feliratban. T. képviselőház! Szerettem volna, hogy a föliratban meg legyen említve a képviselőháznak egyik legközelebbi legsürgősebb feladata, a Fejérváry-kormány vád alá helyezése. A király trónbeszédében azt mondja, hogy fájdalmasan esik atyai szivének visszatekinteni a közelmúlt eseményeire, melyek az alkotmányos élet rendes menetét megzavarták. Nekünk is fájdalmasan esik visszatekinteni a közelmúlt eseményeire, a fejedelmi kegyből részünkre jutott végtelen nyomor és szenvedés korára. De ha őszinte a királynak fájdalma, akkor őszinte kell, hogy legyen az az óhaja is, hogy azok a férfiak, a kik az alkotmánynak rendes menetét megzavarták, a kik egy uj korszak Herostrateseiként50 a magyar alkotmány templomát fel akarták gyújtani, a kik tapostak a szentesített törvényeken, a kik a király és a nemzet között gyűlöletet terjesztettek, hogy ezek a férfiak, b. Fejérváry Géza és minisztertársai elvegyék méltó büntetésüket. Egy hang (bal felől): A király azokat szereti! Nagy György: A képviselőháznak a vád alá helyezéssel kell alkalmat és módot szolgáltatni, hogy elvehessék büntetésüket. Én, t. ház, a feliratot úgy tekintem, mint a nemzeti vágyaknak, a nemzeti óhajoknak, a nemzeti akaratnak köntösét, ruházatát, melyben az a király előtt megjelenik. Ez a mostani ruházat sok kifogásolni valót hagy maga után. Már a kalap is fonák, félig kalpag kócsagtollal, félik köcsögkalap, a királyi megszólítás mellett ott éktelenkedik a „császári” megszólítás. Hiányzik a magyar ruházatnak elmaradhatatlan dísze, ékessége, a kard, az önálló magyar hadsereg, hiányzik a tarsolyból a nagy bankó, csak aprópénz, autonóm vámtarifa van, de a nagy bankó, az önálló vámterület helyét a tiz évi lejáratra szóló váltó foglalja el. 50 Herostrates: hírhedt görög, ki azzal akarta nevét megörökíteni, hogy Artemisnek gyönyörű ephesusi templomát felgyújtotta Kr. e. 356-ban, ugyanazon éjjel, mikor Nagy Sándor született. A görögök büntetésül névtelenségre kárhoztatták, de tervük nem sikerült, mert Theopompos (Strabo XIV, 640) megőrizte H. nevét és azóta azokat nevezik igy, akik a közügy rovására akarnak hinévre szert tenni. 79
