Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
KÉSEI KURUC
szuppremáciáját sem. A mi nemzetiségi politikánk, képviselő urak, megengedi, hogy a nemzetiségek az állam égisze alatt ápolják szokásaikat, virágoztassák kultúrájukat, de nem engedi meg azt, hogy külön közjogi állással államot teremtsenek az államban. (Igaz! Úgy van! Bal felöl.) A mi nemzetiségi politikánk egyforma jogot biztosit minden állampolgárnak, az állampolgári jogok teljességében részesíti őket, de nem engedi meg azt, hogy jogtalan kívánságokkal, alaptalan sérelmekkel áttörni igyekezzenek az egységes magyar állameszme kereteit, nem engedi meg azt, hogy az önök által is annyiszor hivatkozott 1868: XLIV. T.-e. 1 §-ában47 expressis verbis48 kimondott egységes osztatlan magyar nemzet fogalmán sebet ejtsenek. Éppen a nemzetiségi képviselőknek ellenséges magatartása miatt üdvözlöm igaz szeretettel a feliratnak az okszerű gazdasági politikára, az uj kereseti források megnyitására vonatkozó kijelentéseit, mely a miniszterelnök úr programmbeszédének az a része, melyben megígérte az erdélyi birtokviszonyoknak, a tagosítás és arányosítás kérdésének rendezését, és megígérte erre vonatkozólag egy külön ügyosztály felállítását. Különösen Erdélyben van szükség okszerű gazdasági politikára, mig egyfelől erőssé, anyagilag hatalmassá, és igy ellentálóbbá tesszük a magyar elemet, addig másfelől a nem magyarajku polgárok meggyőződnek a kormánynak, az állam vezető férfiainak irántuk való jóságáról, politikai bölcsességéről, és lelkünk elveszti fogékonyságát a lelketlen agitátorok további izgatásaival szemben. Szükség van okszerű gazdasági politikára, mert gazdasági téren az 1880: XLV. T.-e és az 1892: XXIV. T.-e49 romboló munkát vittek véghez Erdélyben. Az már nem csak az igazságot, nemcsak a méltányosságot, hanem a tulajdonnak szentségét is sérti, hogy egyes községekben egy züllött külbirtokosnak kérésére, az összes birtokosok egyhangú tiltakozása dacára elrendeltetett a tagosítás, a mint az legutóbb Tusnád községében is történt, a miért panasszal fordultak az igazságügyminiszterhez. T. képviselőház! A felirat maga egészében bizony nem tölt el engem valami nagy örömmel. Hiszen hirdetem és tudom, hogy a feliratnak — bár szerkesztői tudással, gonddal, hazaszeretettel szerkesztették azt meg — azért van annak sok hibája. Nem csendül meg benne a nemzeti önérzetnek hangja, nem nyilatkozik meg benne a nemzeti akarat, nem hatja át a diadalmas függetlenségi szellem. 47 1868: XLIV. T.-e. 1 §:Szentesítést nyert 1868.évi deczember 6-án. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1868. évi deczember 7-én. Megjelent az Országos Törvénytárban 1868. deczember 9-én. Minthogy Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja; 48 expressis verbis: nyíltan kimondva 49 1892: XXIV. T.: commassatio), a birtokos egy határban fekvő birtokának egytagban kihasítása, vagyis a szétdarabolt birtoknak összesítése. Az 1836. XII. és X. t.-cikkek szerint a T.-t közbirtokosságokban a közbirtokosoknak bármelyike, ott ahol úrbéri föld volt, vagy a földesúr vagy a jobbágyoknak nagyobb része követelhette. E szabályt az 1853-iki úrbéri nyílt parancs fentartotta azzal, hogy a T. ily kérésére egy évi záros határidőt tűzött ki, e határidő lejártával a T.-nak csak mindkét félnek egyetértő kivánatára lehetvén helye. Közbirtokosságokban a T. az arányosítással, úrbéri birtoknál az úrbéri rendezéssel függvén össze. Az ország erdélyi részeiben a T.-t az 1880. XLV. és 1892. XXIV. t.-cikkek szabályozzák. 78