Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
KÉSEI KURUC
Dióniziósz15 zsarnok a költő, ki az ő silány verseiről igaz kritikát mondott, börtönbe záratta, megkinoztatta, s mikor onnan a költő szabadulva, a zsarnok újra megkérdezte a verseiről való véleményét, a költő csak annyit mondott: „Vitess vissza a börtönbe!” Franz Josef I. is kopói utján megteheti, hogy engem, ki tetteit igazságosan bírálja, börtönbe zárat, de nem tud, de arra nincs ereje, arra nincs hatalma, hogy elnémítsa bennem az igazság szavát, hogy haragomat hódolattá puhítsa, hogy derekamat üdvözletre hajlítsa. Ha százszor szólhatok, százszor mondok igaz ítéletet, s büszkén, örömmel, diadallal megyek a börtönbe. Csak az az ember, csak az a nemzet érdemli meg a szabadságot, melyik meghal, de meg nem hajol!!! Nem úgy császár, az égre nem!! A messzi Burgból rosszul látnak szemeid: a magyar nemzet nem térdepel, hanem talpon áll, a messzi Burgból rosszul hallják füleid, nem a ,, Gotterhalte”,16 de „Isten áld meg a magyart” zeng a nemzet ajakán: a messzi Burgban rosszul érzi szived, nem a hűség, nem a szeretet, de a százados elkeseredés, a gyűlölet dobogtatja a magyar sziveket. A talpra állott, imádkozó, elszánt nemzetnek most még törvénykönyv van a kezében. Még nem késő a Béke!! Székely Újság 1906. február 18. Abszolutizmus. Irta: Dr. Nagy György Kongatják a vészharangot. A képviselőházat feloszlatja a király. A napot fekete felleg fogja elfedni, az alkotmányra ráborul az abszolutizmus. A napsugár áldó melegét elvonják, hogy sorvadjon el a fának gyökere, száradjon ki a törzse. Botorul feledik, hogy a fának koronája is megsínyli a Napnak hiányát, hogy a sorvadt gyökerű, kiszáradott törzsű fának tar a koronája. Abszolutizmust hoznak be, hogy megtörjék a népet: leigázzák a nemzetet, s nem gondolnak azzal, hogy a törzsre emelt fejsze csapásától a korona is meginog. 15 Dióniziósz: A Kr. e. 4. század elején szürakuszai türannosza, I. Dionüsziosz háborúban állt Karthágóval. Noha Gelát és Camarinát elvesztette, képes volt visszatartani a pun erőket a sziget többi részének elfoglalásától. A háborúskodás után Dionüszosz erődítményt emelt a városban levő Otrigia szigetén, és egy 22 km hosszú falat építtetett a város köré. Naxos, Catania és Lentini pusztulása után a város újra hadba lépett Karthágó ellen (Kr. e. 397). Eleinte változó hadiszerencse jellemezte a háború folyását. A karthágóiaknak végül sikerült magát Szürakuszait megostromolniuk, de a városlakók szerencséjére dögvész sújtott le a pun hadakra. Kr. e. 392- ben megállapodás született arról, hogy Szürakuszainak jogában áll újabb területeket szereznie. Megalapították Adrano, Ancona, Adria, Tindari és Tauromenosz városát, és meghódították a mai Reggio di Calabria területét Itáliában. Hadisikerei mellett Dionüsziosz ismert volt arról, hogy pártfogolta a művészeteket. Maga Platón is számos alkalommal meglátogatta Szürakuszaiban. 16 Gotterhalte: az osztrák császári himnusz (kezdő szavaiból: Gott, erhalte” = „Isten, tartsd meg”; ti. a császárt) 54
