Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)

KOSSUTH ZÁSZLÓ

programmpontjai. Nekünk minden erőnk, minden reményünk a magyar népben van, s ha a mi pártunk győzelme lesz a magyar nép reménye, nagyszerű, történelmi értékű hiva­tásunkhoz méltók igyekszünk lenni. Ha a mi pártunk győzelme lesz a nemzet reménye, ez jelenteni fogja, hogy a nemzet legalább vágyaiban, lélekben már meggyógyult, mert remélni meri a nemzeti függetlenségnek és az emberi méltóságnak diadalát. 1914. május 17. Kossuth Zászló A párisi út Irta: Nagy György A sötét magyar éjszakában egy fáklya kigyúlását jelentette az a hír, hogy a függet­lenségi és 48-as párt tagjai a nyári szünet alatt Párisba utaznak, hogy a magyar-francia barátságot meghittebbé tegyék. Ha valósággá válik ez a terv, a nemzet áldása és szeretete kiséri a képviselőket útjukon. A Kossuth Lajos-párt kezdettől fogva hirdette, hogy keres­nünk kell a francia nemzet megértését, barátságát. Pártunk párisi szervezete a megala­kulás óta hűséges, melegszívű gondozója a magyar-francia testvériségnek. Párisi szer­vezetünk a maga erejének teljességével támogatja majd a függetlenségi képviselőket, s pártkör-helyiségének, otthonának ünnepe lesz az a nap, mikor a magyar törvényhozókat vendégeiként üdvözölheti. Ha a függetlenségi és 48-as párti képviselők Párisban tanulmányozni fogják Francziaország szellemi és anyagi gazdaságának történetét, ha keresik azt a lendítő erőt, mely a francia nemzet gesztusainak kulturális és szociális téren világtörténelmi jelentő­séget ad, rá kell jönniök arra az igazságra, hogy Francziaország nagyságának az a titka, hogy ott piros vérű, verekedő, bátor valósággá váltak azok az eszmék, melyeket Magyar- országon egyedül a Kossuth Lajos-párt mer hirdetni. A Kossuth Lajos-párt nagyszerű programmpontjai: az általános, egyenlő, titkos választójog, a hitbizományok eltörlése, a holtkézi birtokok felszabadítása, az iskolák államosítása, az állam és egyház szétválasztá­sa, az adó becsületes progresszivitása Francziaországban már nem halvány álmok, hanem vérbeli valóságok. Menjenek el a függetlenségi követek a Place de la Concorde-ra, hol másfélszázaddal ezelőtt a francia nép millióinak örömtapsa között hullott fűrészporos ko­sárba XVI. Lajos gonosz, romlott agyú koponyája, tanulják meg, hogy azt a teret Forrada­lom terének hívták a francia szabadság hajnalhasadásakor, s a szabadságnak oroszlánjai a Dantonok, a Desmoulins Camillok, a Vergniaudok a vérpadon is hívek maradtak lelkűk örökegy szentségéhez: a francia néphez. Érezzék át, mit én éreztem át évekkel ezelőtt ezen a szent téren. Mikor egy világhírű nemzet dicsőséges emlékeinek hatása alatt reá gondoltam a mi szegény, nagybeteg, vérző szívű nemzetünkre. S forradalmi elszántsággal elhatároztam, hogy életem minden mun­kásságát, lelkem minden erejét annak a célnak szentelem, hogy Magyarországon hirdetője legyek azoknak az eszméknek, melyek Francziaországot - ha vértengereken át is - de elvezették az emberi méltóságnak, a nemzeti szabadságnak, a népakaratnak országába. A magyar követek bámulják meg Páris köveit, de tanulják meg azt is, hogy ezeket a köveket az erő mellett a bátorság faragta. Az a bátorság, mely Danton szavai szerint a győzelem­nek egyetlen forrása. Ez az a teremtő erejű szó, mely Mirabeauval harcot üzent a lehetet­288

Next

/
Thumbnails
Contents