Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
KOSSUTH ZÁSZLÓ
aratás örömünnepét, míg a szántás munkáját el nem végeztük. A szántást is meg kell, hogy előzze a termőföldre épített középkori rablólovag-várak lerontása. A latifundiumoknak, a holtkézi birtokoknak romjai felett új, termékeny élet fog kisarjadzani. Nem becsületes, komoly, nemzeti programm az, mely nyíltan nem követeli a hitbizományok eltörlését és a szekulárizációt. Míg a főúri és főpapi kiskirályok hatalma meg nem törik, addig ebben az országban csak álom marad a nemzeti függetlenség. Ezek a kiskirályok cári önkénynyel évente százezreket Ítélnek Szibériánál szibériaibb száműzetésbe: az amerikai vasbányák poklába, az oláh bojárok szolgaságába. Mihelyt a kiskirályok detronizálásával munkástestvéreink százezrei itthon maradhatnának, a száműzetésben élők hazajönnének, mihelyt az iskolák államosításával közös kincsesé lenne a tudás, mihelyt az általános választójog népparlamentjében a lekiismeret, a szociális melegségű népakarat, a szabadságszeretet gyártaná a törvényeket, azonnal megváltoznék nemzetközi értékünk is. Nem nekünk kellene szaladgálnunk idegen nációk gőgösen zörgő szekere után, hanem versenyezve keresnék a mi barátságunkat. Lássa be a parlamenti ellenzék, hogy a koalíció felmelegítésének reményével nem lehet felrázni a nemzetet. Adjon új, bátor, radikális programmot. Öntsön új vért, forrót, pirosat a nemzeti szervezetbe. Lássa be, hogy a nemzetet csak az a hatalmas, nagy koncepciójú programm válthatja meg, melyet a Kossuth Lajos-párt hirdet. A függetlenségi és 48-as párt lökje ki kocsijából a kerékkötőket, kik szabad mozgásában akadályozzák, kik minden lendületesebb gesztusát letörik. A függetlenségi és 48-as párt őszintén radikális tagjai a Justh Gyulák, a Lovászy Mártonok187 az államforma kérdésének kivételével a mi pártunk minden programmpontját vallják, de maga a párt nem meri nyíltan hirdetni sem a szekulárizációt, se a hitbizományok eltörlését, sem az iskolák államosítását. A programmnak félénksége, bujkálása okozza azt, hogy a nemzet nem tud igazán lelkesedni érte. Még bujkálóbb a programm a külpolitikai kérdésben, nem tudva eldönteni, hogy a magyar turul a német sassal vagy az orosz medvével barátkozzék-e? Mi, a Kossuth Lajos-párt az új választásokon épen azért számítunk a magyar nép támogatására, mert a mi hitvallásunk egyenes, férfias, határozott. A szabad, független, demokratikus Magyarország csak azokon az alapköveken épülhet fel, melyek a mi pártunk 187 Lovászy Márton: (Zenta, 1864. nov. 6. - Bp., 1927. aug. 21.): politikus, újságíró, miniszter. Jogi tanulmányait a bp.-i egy.-en 1895-ben végezte. Előbb Bács- Bodrog vm.-ben árvaszéki ülnök, 1896-ban Bp.-en a Magyarország c. politikai napilap felelős, később főszerk.-je. 1901-től 17 éven át függetlenségi párti ogy: i képviselő, a Függetlenségi Párt egyik vezetője. Harcosan kiállt a Monarchia politikája ellen, a közélet tisztaságáért. Az I. világháború kitörésekor a német szövetség és a háború ellen foglalt állást. 1917-ben lapjában, a Magyarországban lelkesen üdvözölte az oroszo.-i szocialista forradalom kitörését. Mint Károlyi Mihály párthíve az 1918. okt-i polgári demokratikus forradalom idején a Nemzeti Tanács egyik vezető tagja, 1918. okt. 31-től dec. 23-ig a Károlyi-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere volt. Ekkor a forradalom továbbfejlődését helytelenítve a politikai szerepléstől visszavonult. A Tanácsköztársaság bukása után rövid ideig Bécsben tartózkodott. Hazatérve a Friedrich-kormányban 1919. aug. 15-től szept. 11 -ig külügyminiszter, majd mivel nem értett egyet Horthyék politikájával, Jugoszláviába emigrált. A megszállás alatt levő Baranya Szocialista Pártjának meghívására 1920. dec.-ben tartott népgyűlésen élesen támadta a Horthy-uralmat. 1921-ben Garami Ernővel Bécsben a fehérterrort leleplező baloldali Jövő c. napilapot szerk. 1925-ben az ügyészség vádiratot adott ki ellene. 1926-ban azzal a feltétellel, hogy visszavonultan fog élni, megengedték hazatérését. Rövidesen meghalt. 287
