Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
KOSSUTH ZÁSZLÓ
Köztársasági vita a képviselőházban Irta: Nagy György A képviselőház március 13-iki ülésén, az oláh paktum tárgyalásakor Károlyi Mihály,178 az egyesült függetlenségi és 48-as párt elnöke nagyhatású beszédben fejtegette a köztársasági pártot eltörlő törvénynek, az 1913. évi XXXIV. törvénycikknek igazságtalan, brutális rendelkezéseit. Reá mutatott arra, hogy Tisza, a bihari cár a törvényhozási ethika megtaposásával kiirtott egy ideális, törvényes fegyverekkel szent nemzeti eszményekért küzdő pártot, s ugyanő tárgyal, barátkozik az oláh „nemzeti komité”-val,179 mely lázit az egységes magyar állam ellen, mely a magyar nemzet politikai szuverénitásának felrobbantásán mesterkedik. Tisza a maga konok elvetelmültségével válaszolt a súlyos vádra. A képviselőház naplójának megörökítése szerint többek között ezeket mondotta: „A köztársasági párt célja Magyarországon köztársaság megalakítása volt, tehát a felséges uralkodóháznak a tróntól való megfosztása. Világos tehát, hogy a köztársasági párt célja ab ovo180 a magyar ezredéves alkotmány sarkkövébe, a szent korona fogalmába ütközik. Egy ilyen párt, ha erre a célra békés eszközökkel törekszik is, semmiféle monarchiában nézetem szerint helyesen fenn nem állhat. A köztársasági pártnál világosan törvényellenes, alkotmányellenes célról volt szó, ahol tehát a büntetendő cselekmény ismérvei fenforognak. Ha mi a büntetőtörvénykönyvet a köztársasági párttal szemben súlyosan szigorítottuk, az azt hiszem, nagyon helyes volt, és a következések nagyon igazat adtak nekünk. A magyar közélet és a magyar nemzet a köztársasági pártot eltörlő törvény által menekült abból a kellemetlen helyzetből, hogy szereplési viszketegben szenvedő nehány gyerek miatt úgy lehessen feltüntetni a magyarországi belállapotokat, mintha itt a dinasztikus érzés megingott volna. Higyje meg gróf Károlyi Mihály t. képviselő ur, hogy az a tiszta igazság, hogy a magyar nemzet dinasztikus hűség tekintetében pártkülönbség nélkül egyetért, hogy ez a tiszta igazság holmi vakmerő gyerekes csínyek által ne legyen elhomályosítva. Monarchiákban békés eszközökkel sem szabad terjeszteni a köztársasági eszmét.” 178 Károlyi Mihály: gróf (Bp., 1875. márc. 4. - Vence, Franciao., 1955. márc. 19.), liberális, majd demokrata politikus, Magyarország köztársasági elnöke. A nagybirtokos Károlyi család leszármazottja. 1901-től a Szabadelvű Párt tagja, 1905-ben a Függetlenségi Párt ogy.-i képviselője. Rövid ideig az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) elnöke. 1910-ben pártonkívüli függetlenségi programmal szerzett mandátumot. 1912-ben a Justh Gyula vezette Függetlenségi Párthoz csatlakozott, melynek 1913-ban elnöke lett. Egyre határozottabban szembefordult az uralkodó osztályok politikai módszereivel, különösen a Tisza István-féle erőszakos irányzattal. Követelte az általános választójog bevezetését, helytelenítette a Monarchia háborús és a militarista Németo.-gal szövetséges politikáját. Már a háborús lelkesedés idején a béke mellett foglalt állást, s a háború utolsó évében határozott békeagitációt folytatott, amit összekötött a polgári demokratikus reformok követelésével. 179 oláh „nemzeti komité: nemzeti komité: eredetileg 1869-ben alakult 25 tagú bizottság az Erdélyi Román Nemzeti Párt megszervezésére, amelyet a bécsi hatóságok betiltottak, de illegalitásban - természetesen személycserékkel - tovább működött. 180 ab ovo: latin kifejezés. Szó szerinti jelentése a „tojástól (kezdve)”. Eleve. 1914. március 22. Kossuth Zászló 279
