Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)

KOSSUTH ZÁSZLÓ

a köztársasági eszmék magvetése. Hazafias munkánkban megállított az ellenünk hozott törvény. Jellemzi ezt a törvényt, hogy Olaszországban, Franciaországban nem akarták el­hinni, hogy egy jogállamban olyan törvényt hoztak, mely egy eszmének békés hirdetését, egy lelki meggyőződés nyugodt megnyilatkozását ötévi fogházzal, 1000 korona pénz- büntetéssel, hivatalvesztéssel s a politikai jogok felfüggesztésével bünteti. Kénytelenek voltunk az ellenünk hozott törvényt hitelesített fordított szöveggel küldeni el az olasz és francia sajtónak, hogy foglalkozzon ügyünkkel, a müveit világ közvéleménye mondhas­son igazságos Ítéletet. Nincs ország a világon, még az emberevő pápuák szigetét sem véve ki, hol egy puszta meggyőződést törvénynyel halálos bűnnek ítélnének, s ráadásul ezt a törvényt visszaható erővel ruháznák fel. Az ügyész ur tagadó közbeszólására megjegy­zem, hogyha az ügyész ur mutat más országok törvénytárából egy visszaható erejű bün­tetőtörvényt, én minden Kanosszajárásra kötelezem magam. Foglalkoztam behatóan az egyeduralom államformájában élő európai országok törvényhozásával, s tanuklmányaim alapján állítom, hogy az ellenünk, magyar republikánusok ellen hozott törvénynek párját nem találtam. Még Muszkaországban is szabad vallani a republikánus eszmét, s csak a lázitást bünteti a törvény egyévi szabadságvesztéssel. (A védő itt részletesen ismerteti a spanyol, olasz, német törvényhozásnak a köztár­sasági mozgalom ellen törvénybe iktatott rendelkezéseit. Azután ismerteti az 1913. évi XXXIV. t.-c. keletkezésének történetét. Balogh Jenő177 igazságügyminiszter érvelését, az igazságügyminiszter bizalmas utasítását, melylyel az ügyészségeket a köztársasági cik­kek szerzői ellen való vádemelésre utasította.) Tekintetes Törvényszék! Ebben a szerencsétlen országban romokban hever minden nemzeti érték. A nemzeti igazságok védői, a magyar éjszaka virrasztói az üldözött vad sorsára jutottak. A nagy földrengésben csak egy oltár maradt meg régi, ragyogó épségében: a független magyar bíróság. Ha ennek az egyetlen megmaradt oltárnak gyertyáit is el tudták volna oltani gonosz kezek, a ránk szakadt pokoli sötétségben talán kétségbe estünk volna. De áll az oltár, égnek a gyertyái, és mi bízva bízunk. A nemzeti ügy halálra hajszolt harcosai ehhez az oltárhoz menekülnek, az oltár gyertyáitól egy nemzet várja a világosságot. A magyar bíróság ma a magyar alkotmányt jelenti. Rendíthetetlen bizalommal várom a tekintetes Törvényszék felmentő Ítéletét. A nemzeti függetlenség hitvallása nem bűncselekmény. Pataj Sándor nem bűnös. Ha a törvény a szabadságnak, a függetlenségnek szeretetét is bűnnek bélyegzi, akkor formálja át az agyat, a szivet, a lelket is, mert mig van agy, mely gondolkozik, szív, mely érez, lélek, mely elevenít, addig minden becsületes magyar ember hive lesz, hive marad a függetlenségi eszmének, Kossuth Lajos evangéliumának. Minket sem a felmentő, sem a marasztaló Ítélet meg nem fog változtatni. Magunkért kérő szót nem ejtenénk. De a nemzet hitét, bizalmát erősiti meg a magyar bíróság felmen­tő Ítélete. Pataj Sándor nem bűnös. Felmentő Ítéletet kérek! 177 Balogh Jenő: (Devecser, 1864. máj. 14 - Bp., 1953. febr. 15.): jogász, igazságügyminiszter, egyetemi tanár, az MTA tagja (1. 1901, r. 1912, t. 1937-49). 1888-ban a bp.-i egy, magántaná­ra (büntetőjog). Rövid bírósági szolgálat után 1891-től az igazságügymin. törvényelőkészítő osztályán dolgozott. 1897-től ítélőtáblái bíró volt. 1900-10 között a bp.-i egy. tanára (büntető­jog), 1910-től közoktatásügyi államtitkár és nemzeti munkapárti programmal ogy.-i képviselő. 1913. jan. 4-től 1917. jún. 16-ig igazságügymin. Ezután a politikai élettől visszavonult. 278

Next

/
Thumbnails
Contents