Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)

KOSSUTH ZÁSZLÓ

bűntett, hanem vétség. Miután a bűncselekmény minősítésének törvényes következményei vannak, kötelességemnek tartottam a vád eredendő hibájára rámutatni.

Elhatároztam, hogy apártember esetleges elfogultságától e teremküszöbén elbúcsúzom, s e helyen, a védői székben csupán a jogásznak elfogulatlan jogi tudásával, az ügyvédnek igazságszeretetével veszek részt a tárgyilagos igazság megállapításában. Nem az esetleg elfogult pártember, hanem a törvényeket ismerő és tisztelő jogász mondatja velem, hogy Pataj Sándort fel kell menteni, mert Pataj Sándor nem lázitott az alkotmány ellen.

Miért vádolja az ügyészség a vádlottat? Pataj a „Magyar Köztársaság” cimü politikai folyóiratban, melyet később az 1913. évi XXXIV. törvénycikk hatalmi erővel megszüntetett - „Névmagyarosítás” cim alatt cikket irt. Cikkének következő részét inkriminálta az ügyészség: „A radikális magyarnak csak egy pártja lehet: a köztársaság. Adok egy jó tanácsot. Minden függetlenségi párt tartson gyűlést, amelyen nevét köztársasági pártra változtatja. Ez a névmagyarosítás nem is kerülne egy koronába. És ha kerülne, nem a miénkbe kerülne.”

Hol van ezekben a mondatokban lázitás? Hiszen akit ez a képletes beszéd, ez a szójáték fellázítana, az hülye, vagy őrült. (Ezért a kifejezésért Pókay Elek elnök a védőt rendreutasitja, mivel az alkalmas a bíróság terrorizálására.) A lázitásnak a szenvedélyeket kell felébresztenie, az indulatokat kell lángra lobbantania. A lázitás szellemi kartácstüz, mely halálra sebzi az ész nyugodt, fegyelmezett érveit. A lázitó szó nem magyaráz, hanem parancsol. A lázitónak fegyvere nem a szellemes szójáték, hanem a komor, véres, könnyű, jajkiáltásos valóság. A büntetőtörvény csak az alkotmányos államforma megtámadását bünteti. A megtámadás jogtalan fellépést jelent. A királysági államforma bírálata, a köz- társasági államforma előnyeinek hangoztatása nemcsak hogy nem meríti ki, de meg sem közelíti a megtámadás fogalmát. Magát a köztársasági meggyőződést nem lehet büntetni. Republikánus meggyőződésünkhöz akkor is hívek maradnánk, ha szabadságunkkal, életünkkel kellene, hogy fizessünk érte. A meggyőződés a lélek hitvallása, s ezt nem lehet törvénynyel kiirtani. A köztársasági párt ellen hozott 1913. XXXIV. törvénycikk a köz- társasági mozgalmat bűncselekménynek minősiti, a törvény a köztársasági pártot hatalmi szóval eltörölte, de az ellen tiltakozunk, hogy valakit a XX. században meggyőződéséért, meggyőződése békés, törvényes hirdetéséért fenevad módjára üldözzenek. A köztársasági párt ellen hozott törvény szerint nem szabad köztársasági pártot alakítani, nem szabad ilyen pártban részt venni, nem szabad a királyság intézményét politikai célzattal megtámadni, de azt ez a törvény sem tiltja, hogy bárki is támadó szándék nélkül a maga köztársasági meggyőződésének kifejezést adjon. Pataj Sándor a törvény által meghúzott határvonalat nem lépte át. Most kihallgatásakor is férfias nyíltsággal hangsúlyozta, hogy ő köztársasági meggyőződésű, de hangsúlyozta azt az igazságot is, hogy az uj törvény rendelkezései ellen nem vétett, mert tisztán a maga lelki hitvallásának adott kifejezést lázitó akarat nélkül. A mai erőviszonyok aránytalansága mellett rossz szolgálatot tenne nemzetének, ki erőszakkal, lázitással akarná diadalra vinni a népfelség eszméjét. A törvény által halálraítélt köztársasági párt is a lelkek meghódításával, a nemzeti közvélemény békés utón való megtermékenyítésével készítette elő Kossuth Lajos országát. A főtárgyalási elnök ur, ki az ellenem indított köztársasági sajtóperekben az esküdtbiróság elnöke volt, klasszikus tanúm lehet, hogy az esküdtek előtt is mindig hangsúlyoztam, hogy mi nem akarunk véres, végzetes katasztrófákat felidézni, hanem a tudás, a kultúra, a hagyományok ekéivel akarjuk felszántani a magyar ugart, hogy termékeny lehessen

277