Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
KOSSUTH LAJOS LAPJA
(1913. november 1.) Kossuth Lajos Lapja A mi harcunk igazsága Irta: Nagy György Tiszáék reárohantak szerencsétlen, nagybeteg nemzetünkre, s zsiványmódra kirabolták. Kihasználták a ma élő magyar nemzedéknek beszögezett lelkiismeretét, hervadt akaratát, kialudt önérzetét, hogy kegyetlen mohósággal felfaljanak minden nemzeti értéket. A képviselők mentelmi jogát kardélre hányták. A szólásszabadságra pandurpisztolyt szegeztek. Az esküdtszéki bíráskodást a politikai sajtóperekben eltörölték. Magának az esküdtszéki intézménynek alkotmánybiztositéki jellegét lerombolták. A gyülekezési jogot elkobozták. A nemzeti függetlenség eszméjének még a gondolatát is bűnnek bélyegezték. Ott áll tehetetlenül a kifosztott, a megrugdosott nemzet. A rázúduló csapások alatt Ítélőképességében is megzavarva. Nem tud tisztán látni. Nem mer őszintén szólani. Nem akar nagy elhatározások urává lenni. A nemzet jobbjai undorral utálják a pinkapárti rémuralmat, de a parlamenti ellenzékkel sem tudnak lélekben összesimulni. Aggódva látják, hogy mig a munkapárt merész rohanásu gonoszsággal, konok következetességgel végzi rombolásait, addig az ellenzék csüggedten folytatja a bűnök elleni ostromot. A nemzet jobbjai érzik, hogy nem az a fontos, hogy az ellenzék bemegy-e a képviselőházba, vagy sem? Ez tisztán taktikai kérdés, melynek helyessége felett az adott viszonyok döntenek. De fontos az, hogy bármilyen álláspontot foglaljon el az ellenzék - bátor akarattal, harci tűzzel, lobogó lelkesedéssel -, végezze kötelességét. Szüksége van az ellenzéknek a dantoni buzdításra: Bátorság! Bátorság! Bátorság! A fegyvereknek sűrű cserélése közben védtelenek maradnak. Az utak gyakori változtatása miatt útvesztőbe juthatnak. A harc céljának bizonytalansága bizalmatlanságot ébreszthet. A nemzet jobbjai s igy a szó nemes értelmében vett nemzet az ellenzéktől határozott állásfoglalást, a jövendőnek biztos körvonalozását követeli. Tudni akarja, hogy Tiszáék pusztulása után mi következik? Egyértelmű, ragyogó világosságú programmot akar. Követeli az általános, egyenlő, titkos választójogon felépülő népparlamentet. A szekulárizációt.170 Az adózás becsületes progresszivitását. Az iskolák államosítását. A hitbizományok eltörlését. Követel egy uj, demokratikus és becsületes Magyarországot. De a nemzet nemcsak szavakra vár. A szavak mögött keresi az embert, a férfit, ki halálos hűséggel helyt áll minden szava mellett. A parlamenti ellenzéknek be kell látnia, hogy Tiszáék rendszerré vált rontását langyos igehirdetéssel, óvatos óhajtásokkal nem lehet feltartóztatni. Bontsák ki bátran a radikális és demokratikus eszmék zászlóját. Ne kerülgessék a nagy, a korszakalkotó kérdéseket. Merjék követelni nyíltan is a szekulárizációt. A hitbizományoknak küldjenek hadüzenetet. Hirdessék az állam és az egyház elválasztását, s meg fogják látni, hogyha el is pártol zászlójuk alól egy-egy mágnáscseléd, egy-egy káptalani fiskális, de táboruk az igaz férfiak, a komoly harcosok ezreivel fog megerősödni. Szakítsák meg a kormányképesség gondolatával űzött szerelmi viszonyukat, mely eddig erejüket lekötötte. Nem gondolja-e az ellenzék, hogy Tiszáéknak azóta nőtt meg szennyes taraja, mióta látták, hogy büntetlenül, sőt ellentmondás nélkül le lehetett törni a teljes állami önálló170 szekulárizáció: világivá tétel; az egyház befolyásának visszaszorítására törekvő állami tevékenység. 264
