Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

úton törekszünk elveink diadalára. A magyar köztársaság hajója ne a forradalom vérhul­lámain jusson kikötőbe. Békés diadalt, fehér győzelmet akarunk! Hirdetjük az 1849-iki köztársaság hivatalos lapjával: „Mi azt óhajtjuk, hogy ne vérpad legyen az oltár, hol a respublika megkereszteltetik, s ne hóhér a keresztapa, mely azt kereszteléskor meg is öli; hanem legyen az oltár, melynél őt megkereszteljük, a tiszta demokrácia és humanizmus szent oltára, és legyen keresztelő papja az egyszerű polgári erény és testvéri szeretet!” Békét akarunk, de a harctól sem ijedünk meg. I. Ferenc Józsefnek könnye nem visz hozzá közelebb, de Ferencz Ferdinánd156 kardja elől sem hátrálunk meg. A nemzet helyén marad. Ott kell maradnia. Alkotmánya földjéről egy tapodtat se mozduljon. A magyar földet nem a királyok könnye, hanem a nemzet vére avatta szentté; nem az uralkodók kardja, hanem a nép ekéje teszi termékenynyé. Ha önérzetes, büszke, bízó férfiak laknák ma a magyarok földjét, a jövőre való ijesztgetésre válaszként olyant kellett volna dobbantson a nemzet, hogy belereszkessen a Belvedere157 minden szive, minden ablaka. A dobbantásban benne kellett volna, hogy legyen a nemzet igazsága, haragja, elkeseredése, életösztöne. Ha önérzetes, büszke, bízó férfiak laknák...?! De hiszen akkor meg sem mernék fenyegetni a nemzetet! Akkor nem történhetnék meg, hogy a magyar országgyűlés képviselőházában egyetlen egy honatya se akadjon, ki a nem­zethez méltó hangon tiltakozzék e fenyegetés ellen. Még a számonkérő, az ellenzéki beszé­dek is bírkaszelídek, selypítők voltak! Pedig úgy illenék, hogy aki oroszlánnak tartja magát, az ne nyávogjon! Gyalu, a jámbor asztalos, mint műoroszlán a shakespearei komédiában lehet kacagtató, de a magyar törvényhozás házában szánalmas a szereplése. A koalícióból is az ábrándította ki a nemzetet, hogy kurucainak gombra járt az oroszlánbőre, a párduckacagánya. Mihelyt rájuk sütött a hatalom napja, gonosz hamarsággal ledobták magukról. Ezért van nemzeti szükség arra, hogy a parlamentben képviselve legyen a köztársa­sági párt! Nekünk, republikánusoknak az a kötelességünk, hogy eszménket terjesszük, hitval­lásunknak lelkeket hódítsunk, törjük az ugart, készítsük az utat. Ha hívek maradunk lel­künk szentségéhez, akkor nemzetünk meg fog érni egy új, egy diadalmas április 14-ikét, mikor nemcsak azt mondhatja ki „Isten, a világ, Európa s a nép előtt, hogy szabadok, függetlenek akarunk lenni”, hanem a kivívott szabadságnak, a feltámadott független­ségnek, a megalakított köztársaságnak evangéliumát hirdetheti! Úgy legyen! 156 Ferencz Ferdinánd: (1863-1914) osztrák és magyar trónörökös. Rudolf halálát követően, 1896- ban lett a trón várományosa, markáns, önálló, célratörő politikát folytatott, melynek egyik sa­rokköve volt a magyar befolyás csökkentése. A dualista Monarchia helyett (a magyar szerepet csökkentendő) trialista államot képzelt el a délszláv területek autonómiájának létrehozásával. Külpolitikájában agresszív, militarista irányvonalat képviselt. 157 Belvedere: a Bécs 3. kerületében található barokk Belvedere palota Savoyai Jenő nyári palotája­ként épült, aki azonban nem lakott itt, csak fogadásokra használta. 234

Next

/
Thumbnails
Contents