Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
vádiratok papirosával nem lehet eltakarni a Napot, hogy az ne süssön a magyar glóbusra. Itt is élnek férfiak, kik utálják a szolgaságot, kik elszánt akarattal a szabadság munkásaivá szegődnek. Az én cikkem a teljes nemzeti függetlenség eszméjét szolgálja. Ki e cikket alá nem írja, az becstelen ember. Pókay Elek főtárgyalási elnök: Ezért a kifejezésért rendreutasitom. Dr. Nagy György: Tudomásul veszem a rendreutasítást, de meggyőződéssel állítom, hogy aki nemzete függetlenségéért teljes tehetségével nem küzd, az becstelen ember. Az ügyész ur hivatkozik az én katonai és ügyvédi eskümre. Tudtam, hogy ez az ócska frázis elő fog kerülni. Én soha, semmiféle esküben nem mondottam le arról a jogról, hogy nemzetem szabadságáért harcoljak. Ha lenne erre kényszerítő eskü, annak nem volna erkölcsileg kötelező ereje. De ha száz írott törvény, ezer kényszeritett eskü parancsolná, hogy a szolgaságban megnyugodjam, akkor is küzdenék a szabadságért, mert a szívben élő, íratlan törvény, a hazaszeretet törvénye, a maga százszorszent parancsával küzdésre serkent, mert függetlensége jogáról maga a nemzet sem mondhat le. Nemzet alatt nemcsak a most élő nemzedéket kell érteni, hanem a múlt minden hagyományát, a szabadságharcok emlékét, a vértanuk életét, a jövendőnek hitét, reményét. Harcokban elhullt ősapáink elporladt csontja s bölcsőben szendergő gyermekünk mosolya, a kripták csendje s a gyermekszoba boldog lármája egyaránt egy-egy része a nemzet fogalmának. Az ügyész úr az eskü kérdését feszegeti. Tudja-e az ügyész úr, hogy éppen most hat esztendeje, 1906. február 19-én Fabricius szuronyos bakákkal verette szét az országgyűlés képviselőházát. I. Ferenc József esküt tett arra, hogy a törvényeket megtartja. Mondja meg az ügyész úr, hogy melyik tövény adott jogot I. Ferenc Józsefnek arra, hogy fegyveres katonákkal veresse ki törvényes otthonukból a népképviselőket? Azt az alkotmányt védi-e jobb ügyhöz méltó buzgalommal az ügyész úr, mely most hat éve szuronyos ravatalon pihent? Hol volt akkor a királyi ügyészség? Miért nem emelt vádat az alkotmány megtámadása miatt? Pókay Elek elnök: Azért az állításáért, hogy ő Felsége szétverette a képviselőházat, ezennel rendreutasitom. Dr. Nagy György: Tisztelt Esküdt Polgártársak! Én nem kegyelmet kérek, az koldusnak való ajándék. Nekem, mint egy szent nemzeti ügy harcosának, elégtétel kell. Kegyelmet azzal gyakorolnak, kitől javulást remélnek. Én, ha bűn Kossuth Lajos útján járni, a köztársasági államformáért küzdeni, ebből a bűnből soha ki nem gyógyúlok! Megyek, ha kell, a börtönbe, megyek a bitófa alá, de lelkem szentségéhez, a teljes nemzeti függetlenség eszméjéhez utolsó leheletemig hű maradok. Kis fiam leikébe is beoltom a függetlenségnek ezt a rajongó szeretetét, beoltom azt az evangéliumot, hogy a Hazáért szenvedni gyönyörűség. Ha kidőlök a sorból, jönnek utánam acélosabb öklűek, tüzesebb lelkűek, de a nemzeti függetlenség eszméjének győznie kell. Ha az esküdtszéki verdiktben megnyilatkozó nemzeti közvélemény bűnnek ítéli Kossuth Lajos eszméinek hirdetését, akkor egy hazug önámítás bálványa minden Kossuth- szobor. Akkor le kell dönteni e szobrokat, hogy bronzából ágyúkat öntsön a hatalom, hogy egy új Fabriczius még gőgösebb erővel verhessen szét egy új parlamentet. Még gondolatnak is lázító, hogy éppen Szeged népével, a „nemzet biiszkeségé”-vel akarják bűnnek bélyegeztetni a hazaszeretetnek, a függetlenségi eszmének hitvallását. Hogy mennyire 231
