Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

Az ügyész úr szavai szerint, „kik a népet felizgatják, arra ügyelnek, hogy saját becses bőrüket megmentsék”. Nem tudom, hogy az ügyész úr a magyar, vagy a francia történe­lemre gondolt-e? De akármelyikre, súlyosan hibázott. Vétkezett a szabadságszeretet vér­tanúival szemben. Az ügyész úrnak tudnia kellene, hogy a francia forradalom hősei ha­lálukkal szentelték meg életük igazságát. Danton, Desmoulins,154 Camille,155 Vergniaud, Robespierre, Saint-Just a férfikor hajnalán, hitvesük és gyermekeik mellől léptek a vér­padra. A köztársasági eszme magyar hőseinek homlokát is beragyogja a vértanuság glóriája. Martinovics Ignác, Hajnóczi József, Laczkovics János a budai vérmezőn 1795. május 20- án hóhérbárd alatt vérzettek el. Petőfi szivét kozák lándzsa járta át. Damjanichék útja az aradi bitófákhoz vezetett. Nem merem feltételezni az ügyész úrról, mint magyar ember­ről, magyar anya gyermekéről, hogy vádló szavaival Kossuth Lajosra célzott volna. (Az ügyész fejével tagadólag int.) Ezt a cáfolást el is vártam az ügyész úrtól, mert tudnia kell, hogy Kossuth Lajos élete maga volt a legszentebb mártirium. Nem fogadja el a halál meg­váltását, hogy tovább küzdhessen, szenvedhessen nemzete élő igazságáért. Két világrész­ben ébreszt rokonszenvet elnyomott nemzete ügye iránt. Az abszolutizmus éjszakájában az ő hite a nemzet világítótornya. Elő tiltakozása egy nemzet feltámadásának reménye. Késő aggkorában, turini remeteségében is virraszt, őrködik nemzete jogai felett. Élnie kellett, hogy nem haljon meg nemzete. Viszi a keresztet a megváltásnak üdve nélkül. Ez a legszomorubb mártirium: az élet vértanusága. Tisztelt Esküdt Polgártársak! A vádhatóság véleménye szerint a köztársasági állam­forma csak forradalmi utón valósítható meg. Világtörténelmi események döntik meg az ügyészség ferde felfogását. Hol volt az ügyész ur, mikor Portugália, China köztársasá­gokká lettek? A napnyugati Portugáliában a nemzet egy grandiózus mozdulattal kiugratta szeretőjé­nek selyempaplana alól a koronás tacskót. Chinában maga az anyacsászárnő ez év február 8-án ediktumot adott ki, melyben beismeri, hogy milliók nem sorvadhatnak egy család érdeke miatt, s tanácsokat ad a köztársasági eszme berendezkedésére. íme, a vérnélküli köztársaságok világtörténelmi példái. Ügyész ur, ismerni kell a történelmet! Magyarországon is alkotmányos utón kell megteremteni a köztársasági államformát. Sohasem hirdettem az erőszakos megvalósítást, mert a mai erőarányok mellett a hatalom szuronyai győzedelmeskednének. Az én célom az, hogy a teljes nemzeti függetlenség eszméje otthont találjon a magyar szivekben, hogy ez az eszme meghódítsa a lelkeket, s előkészítse a szabadság tavaszára. Ha mindnyájan egy akarattal, erős elhatározással hívei, katonái leszünk a köztársasági eszmének, a nemzet akarata diadalmaskodni fog. Tagadom, hogy a magyar ugar örökös meddőségre lenne kárhoztatva, hogy csak pénzt és katonát tud teremni a királyi hatalom számára. Ez az örök ugarnak szánt szent föld termőföldje nemes, nagy eszméknek. Csak el kell vetni a magot. Férfias, bátor kézzel. Mi a magvetés munkájára vállalkozunk. Az aratás egy újabb nemzedékre vár. Ügyészi 154 Desmoulins: (ejtsd: Demulen) Benoit Kamill, a francia forradalom legkiválóbb alakjainak egyi­ke, szül. Guiseben (Picardia) 1760. márc. 2-án, kivégezték Párisban 1794. ápr. 5-én. Jogi tanul­mányainak elvégzése után ügyvéd lett, s rajongó lelkesedése a szabadság és egyenlőség iránt korán belesodorta a nagy forradalom árjába. 155 Camille: 1797 júniusában Camille Jordan, Lyon fiatal képviselője már figyelmeztetni merte a parlamentet: „A polgári békét a vallási béke és a szabad vallásgyakorlat által teremtsék meg!” 230

Next

/
Thumbnails
Contents