Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
MAGYAR NEMZET
A vér és a láng intése. Irta: Dr. Nagy György Károly, Románia királya a jassi környékbeli földbirtokosok küldöttségének adott válaszában a parasztlázadásról azt mondotta: „Az egész szerencsétlenségnek oka a politika.'’'’ Ha az uralkodó osztályok gőgös szívtelenségét, a gyengék könyörtelen eltiprását, a nép öntudatának erőszakos megfojtását politikának lehet nevezni a szó európai értlemében, akkor igaza van a királynak. Ki ismeri a romániai állapotokat, azt nem lephette meg a parasztlázadás kitörésének hire. Pária,79 rabszolga volt, a román paraszt! A nagy nyomor, a teljes elszegényedés, a birtokbérlet-rendszer tette azzá. Valóságos szárazföldi gálya volt a parasztra a bérletbe vett birtok. Az állami nagy bérletek néhány kiváltságos család kezébe kerültek, kik azt feldarabolva a földéhes parasztoknak uzsorás áron bocsátották albérletbe. Míg a bojárok Európa legfényesebb, legdrágább mulatóhelyein elpuhultan dőzsöltek, míg a főbérlők, keresztények és zsidók jólétben éltek, addig a szegény paraszt nem ismer mást, csak a hajnaltól estig való robotos munkának verejtékét, a mindennapi kenyér hiányának kínját, a pellagrának görcsös fájdalmait. A kultúra sem sietett a visszás helyzet megváltoztatására. Nem is lehet várni ezt olyan országban, hol a kulturliga elnökének, Gradisteanunak80 egész kulturális tevékenysége kimerült védtelen magyar nők inzultálásában. Akadtak ugyan egyes felvilágosodott államférfiak, kik már régebben figyelmeztették a királyt és kormányt arra a kiáltó ellentétre, mely elválasztotta egymástól a különböző társadalmi osztályokat. Figyelmeztetésük pusztába kiáltott szó volt! A bölcsességnek, a felvilágosodottságnak szava belefult a dőzsölő bojárok vig kaczagásába, a guruló Judás-pénzek81 csengésébe. Most egyszerre mindennek vége szakadt! A felgyújtott városok és faluk fénye reávilágit arra a gonosz rendszerre, mely mintegy belekényszeritette a lázadásba a parasztságot. Az orosz nihilisták „Szabadság vagy halál!” jelszava, fogékony talajra talált a román paraszt vérig sebzett, megalázott, agyonkinzott szivében, s Írást nem ismerve égő csóvával, a pusztítás véres betűivel Írja meg a maga pusztulásának gyászos, de tanulságos történetét! A román parasztlázadás nagy erkölcsi veresége az oláh anyanyelvű magyarországi izgatóknak. Tanulhatnának a szörnyű példából! De nem fognak tanulni! Nem olyan fából faragták a Maniuk, a Vojvodák bölcsőjét,82 hogy várni lehessen tőlük bűnösségük töredelmes beismerését! Romlott vérük, öntudatos önzésük tovább hajtja, tovább készteti a magyar nemzet elleni bűnökre. 79 pária: (a tamul pareiyar szóból), egyike az indus nép alantasabb kasztjainak, amelyet azonban tévesen tartanak a legmegvetettebb és legalacsonyabb néposztálynak. 80 Gradisteanu: nemzetiségi képviselő; 1.: A román kérdés és a fajok harcza Európában... 81 Judás-pénzek: Júdás a gonoszság prototípusa lett. 82 Maniuk, Iuliu Maniu (1873-1953) - román politikus. A kiegyezés időszakában az erdélyi román nemzeti mozgalom egyik vezetője. 1918-1920 között az Erdély belügyeit irányító nagyszebeni Kormányzótanács elnöke, ugyanakkor belügyminiszter a román kormányban. 1919-től 1926-ig a Nemzeti Párt, 1926-tól 1933-ig, illetve 1937-től 1947-ig pedig a Nemzeti Parasztpárt elnöke. A húszas-harmincas évek fordulóján többször miniszterelnök. 1947-ben letartóztatták, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. MAGYAR NEMZET 1907. márczius 29. 140
