Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)

A NAP

testvéreinket, a Nagy Győzőket, László Imréket70 nem szabad védelembe venni, Rákóczit nem szabad fejedelemnek nevezni, Kossuthnak nem szabad szobrot állítani, mert nem akarja a király. Míg csak állambölcsek tanítják, hogy a király uralkodik, de nem kormá­nyoz, addig a királyok mindig az erősek jogán azt mondják: az állam én vagyok! Még szép, hogy néha áldozatot is hoznak. Henriknek megért Páris egy misét,71 Ferenc József is becsüli Magyarországot egy pár udvari ebédre. Vannak, akik nagyobb becsülést várná­nak, de hát ki törődik az ilyen lázadó, rebellis elemekkel! Hajég veri el a vetést, bolond gazda az, ki káráért a földet, az ekét, a magot, a bérest szidja. Ha nemzeti vetésünket mindig elveri a császári jégeső, hát azt szidjuk, ne a nem­zetre, az elvre, a sajtószabadságra, az aratósztrájkra fogjuk rá a hibát. Nevén kell nevezni a gyermeket. Ha tetszik neki, hát tetszik. Ha nem, tegyen róla. Van még kitüntetésre, kegyre leső ügyész elég. Hajrá a kopókat! Láttunk mi még karón varjut. Nem ijedtünk meg tőle. Magyarország függetlenségét akarom én, te, ő, akarjuk mi, ti, ők, akarják a milliók, de nem akarja az Egy. Ennek az Egynek akarata ismét kisért. A honvédelmi miniszter a kép­viselőház január 10-iki ülésében kijelentette, hogy az ujonclétszámnak az 1907. éven túl terjedő időre leendő megállapítása iránt még ezen év lefolyása alatt törvényjavaslatot kell előterjeszteni az országgyűlés elé. A félhivatalos kommüniké-törvények egész sorozatá­ra hivatkozva járatlanoknak nevezi azokat, kik ebből messzire menő következtetéseket vonnak. Hát sokan vagyunk ilyen járatlanok! Nem kell nekünk hasábos cáfolat, bőven megelégszünk, ha a miniszterelnök Barabás Béla72 szavaival röviden kijelenti: „Gazem­70 Nagy Győző: Az Ipariskola volt mérnök tanára, a múlt század végén sok neobarokk és neorene- szánsz épületet tervezett és kivitelezett. A századforduló után a szecesszió szellemében tervezett: Szalmási-féle bérház (Széchényi tér), Benkő Samú háza (Bolyai utca), Katonai-féle két villát a Klastrom utcában. Irodalom: Keresztes Gyula: Marosvásárhely szecessziós épületei, Difprescar Kiadó, Mvrhely, 2000 László Imre: Kéziratban maradtak Waltherr László Imre (1788-1865), a gróf Károlyi család levéltámokának középkori egyházi és világi tisztségviselőkre vonatkozó gyűjtései, akárcsak Nagy Imre (1822-1894), kúriai bíró, jogtörténész Archontologia Status Historicus Dominorum Praelatorum et Magnum... Regni Hungáriáé című adatgyűjtése az 1860-as évekből. Jelentős archontológiai tevékenységet fejtett ki Nagy Iván és Römer Flóris. A 19. század közepének fontos oklevélkiadásai fellendítették az archontológiai kutatást is. 71 Henriknek megért Páris egy misét: Navarrai Henrik (eredetileg protestáns trónkövetelő, akinek Párizs megért egy misét, azaz hajlandó volt áttérni a katolikus hitre). 72 Barabás Béla: (Arad, 1855. dec. 12. - Arad, 1934. máj. 28.): ügyvéd, politikus. A jogi tanulmá­nyokat a bp.-i egy.-en 1879-ben végezte el. Részt vett az egy.-i ifjúság mozgalmaiban (Töröko. melletti rokonszenv-, az okkupációt ellenző stb. tüntetésekben). 1886-ban ügyvédi irodát nyitott Aradon, és 1918-ig a város törvényhatósági bizottságának tagja volta Tevékeny tagja, 1901-től alelnöke volt a Függetlenségi és 48-as Pártnak. 1892-től a gyomai kér. ogy.-i képviselője, 1901- ben Nagyváradon kibuktatta Tisza Kálmánt, 1904-től Aradot képviselte, majd - miután 1910- ben itt Tisza Istvánnal szemben alulmaradt - 1911-ben Szilágysomlyó képviselője lett. 1906-ban közvetített Fejérváry Géza és Kossuth Ferenc között, akik 1906. ápr. 4-én ~ lakásán egyeztek meg a koalíciós kormány megalakításának feltételeiben. 1906-07-ben a m. delegáció alelnöke, 1908-ban elnöke volt. 1914-ben elkísérte Károlyi Mihályt Amerikába. 1917-ben Arad vm. és város főispánja, az 1919. máj.-ban Aradon megalakult ellenforradalmi kormányban vallás- és közoktatási min. volt (máj. 5.-máj. 30.). 1920-tól az aradi Magyar Párt elnöke, az Orsz. Magyar Párt intéző bizottságának tagjaként egyik irányítója volt a romániai m. kisebbségi politikának. 1926-tól a bukaresti parlamentben szenátor. Nagy publicisztikai tevékenységet fejtett ki; cikkei főleg vidéki lapokban jelentek meg. 1893-ban szerk. az Arad és vidéke c. napilapot. — M. Ami­kor Kossuth Lajost hazahívták (Cegléd, 1933). - írod. Gellért Imre-Madarász Emil: Három évtized története (Gyoma, 1932); Gulyás Pál: Elhunytak (írod. tört., 1934). 123

Next

/
Thumbnails
Contents