Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)

A NAP

testvéreinket, a Nagy Győzőket, László Imréket70 nem szabad védelembe venni, Rákóczit nem szabad fejedelemnek nevezni, Kossuthnak nem szabad szobrot állítani, mert nem akarja a király. Míg csak állambölcsek tanítják, hogy a király uralkodik, de nem kormányoz, addig a királyok mindig az erősek jogán azt mondják: az állam én vagyok! Még szép, hogy néha áldozatot is hoznak. Henriknek megért Páris egy misét,71 Ferenc József is becsüli Magyarországot egy pár udvari ebédre. Vannak, akik nagyobb becsülést várnának, de hát ki törődik az ilyen lázadó, rebellis elemekkel!

Hajég veri el a vetést, bolond gazda az, ki káráért a földet, az ekét, a magot, a bérest szidja. Ha nemzeti vetésünket mindig elveri a császári jégeső, hát azt szidjuk, ne a nemzetre, az elvre, a sajtószabadságra, az aratósztrájkra fogjuk rá a hibát. Nevén kell nevezni a gyermeket. Ha tetszik neki, hát tetszik. Ha nem, tegyen róla. Van még kitüntetésre, kegyre leső ügyész elég. Hajrá a kopókat! Láttunk mi még karón varjut. Nem ijedtünk meg tőle. Magyarország függetlenségét akarom én, te, ő, akarjuk mi, ti, ők, akarják a milliók, de nem akarja az Egy. Ennek az Egynek akarata ismét kisért. A honvédelmi miniszter a képviselőház január 10-iki ülésében kijelentette, hogy az ujonclétszámnak az 1907. éven túl terjedő időre leendő megállapítása iránt még ezen év lefolyása alatt törvényjavaslatot kell előterjeszteni az országgyűlés elé. A félhivatalos kommüniké-törvények egész sorozatára hivatkozva járatlanoknak nevezi azokat, kik ebből messzire menő következtetéseket vonnak. Hát sokan vagyunk ilyen járatlanok! Nem kell nekünk hasábos cáfolat, bőven megelégszünk, ha a miniszterelnök Barabás Béla72 szavaival röviden kijelenti: „Gazem70 Nagy Győző: Az Ipariskola volt mérnök tanára, a múlt század végén sok neobarokk és neorene- szánsz épületet tervezett és kivitelezett. A századforduló után a szecesszió szellemében tervezett: Szalmási-féle bérház (Széchényi tér), Benkő Samú háza (Bolyai utca), Katonai-féle két villát a Klastrom utcában. Irodalom: Keresztes Gyula: Marosvásárhely szecessziós épületei, Difprescar Kiadó, Mvrhely, 2000

László Imre: Kéziratban maradtak Waltherr László Imre (1788-1865), a gróf Károlyi család levéltámokának középkori egyházi és világi tisztségviselőkre vonatkozó gyűjtései, akárcsak Nagy Imre (1822-1894), kúriai bíró, jogtörténész Archontologia Status Historicus Dominorum Praelatorum et Magnum... Regni Hungáriáé című adatgyűjtése az 1860-as évekből. Jelentős archontológiai tevékenységet fejtett ki Nagy Iván és Römer Flóris. A 19. század közepének fontos oklevélkiadásai fellendítették az archontológiai kutatást is.

71 Henriknek megért Páris egy misét: Navarrai Henrik (eredetileg protestáns trónkövetelő, akinek Párizs megért egy misét, azaz hajlandó volt áttérni a katolikus hitre).

72 Barabás Béla: (Arad, 1855. dec. 12. - Arad, 1934. máj. 28.): ügyvéd, politikus. A jogi tanulmányokat a bp.-i egy.-en 1879-ben végezte el. Részt vett az egy.-i ifjúság mozgalmaiban (Töröko. melletti rokonszenv-, az okkupációt ellenző stb. tüntetésekben). 1886-ban ügyvédi irodát nyitott Aradon, és 1918-ig a város törvényhatósági bizottságának tagja volta Tevékeny tagja, 1901-től alelnöke volt a Függetlenségi és 48-as Pártnak. 1892-től a gyomai kér. ogy.-i képviselője, 1901- ben Nagyváradon kibuktatta Tisza Kálmánt, 1904-től Aradot képviselte, majd - miután 1910- ben itt Tisza Istvánnal szemben alulmaradt - 1911-ben Szilágysomlyó képviselője lett. 1906-ban közvetített Fejérváry Géza és Kossuth Ferenc között, akik 1906. ápr. 4-én ~ lakásán egyeztek meg a koalíciós kormány megalakításának feltételeiben. 1906-07-ben a m. delegáció alelnöke, 1908-ban elnöke volt. 1914-ben elkísérte Károlyi Mihályt Amerikába. 1917-ben Arad vm. és város főispánja, az 1919. máj.-ban Aradon megalakult ellenforradalmi kormányban vallás- és közoktatási min. volt (máj. 5.-máj. 30.). 1920-tól az aradi Magyar Párt elnöke, az Orsz. Magyar Párt intéző bizottságának tagjaként egyik irányítója volt a romániai m. kisebbségi politikának. 1926-tól a bukaresti parlamentben szenátor. Nagy publicisztikai tevékenységet fejtett ki; cikkei főleg vidéki lapokban jelentek meg. 1893-ban szerk. az Arad és vidéke c. napilapot. — M. Amikor Kossuth Lajost hazahívták (Cegléd, 1933). - írod. Gellért Imre-Madarász Emil: Három évtized története (Gyoma, 1932); Gulyás Pál: Elhunytak (írod. tört., 1934).

123