Biernacki Karol - Fodor István (szerk.): Impériumváltás a Vajdaságban 1944. Promena imperije u Vojvodini 1944 godine - Dél-Alföldi évszázadok 28. (Szeged - Zenta, 2010)
A. SAJTI ENIKŐ: A MAGYAROK ELLENI PARTIZÁN MEGTOLÁS A DÉLVIDÉKEN: A TÖRTÉNETÍRÁS EREDMÉNYEI ÉS KÉRDŐJELEI
állítani és az 1942-es újvidéki razzia áldozataira történő tisztelgés mintájára a nyilvános megemlékezés jogát követelték.3 Ezek a 90-es években megjelent vajdasági magyar munkák főként a halotti anyakönyvek és a visszaemlékezések forrásbázisán alapultak, és hosszú ideig a kivégzett ártatlan magyar áldozatok létszámának megállapítására és a visszaemlékezések összegyűjtésére koncentráltak. A visszaemlékezések összegyűjtésével megkezdődött a drasztikus megtorlást szenvedett ártatlan emberek tragikus sorsának történelmi emlékezetbe történő beemelése is. így e munkák egyik legfontosabb eredményét abban látjuk, hogy megtörték a magyarok elleni partizán megtorlásokkal kapcsolatban felépített hazugság falát, szakítottak a korábbi rendszer kisebbségtörténeti szemléletével, és megnyitották az utat egy új délvidéki magyar történeti emlékezet, történeti tudat felépítése előtt.4 Érdemes utalnunk arra is, hogy a „még hidegebb napokról” szóló visszaemlékezések összegyűjtése szinte az utolsó utáni pillanatban indulhatott csak meg, ezért korántsem lehetett olyan átfogó és széleskörű, mint például a táborokba zárt, majd kitelepített vajdasági németek esetében. A nyugat-német területeken létrehozott egyesületeik révén ugyanis az ő kálváriájukról szóló történetek összegyűjtése szinte közvetlenül táborba gyűjtésük és kitelepítésük után már megkezdődhetett. Az időbeli megkésettség ellenére is a Matuska Márton, Mészáros Sándor, Teleki Júlia, Szloboda János és mások munkái5 jelentős eredményeket hoztak, a kutatások ugyanakkor, éppen az általuk legfontosabbnak tartott kérdésben, az áldozatok létszámának vonatkozásában egy bizonyos ponton túl már nem hoztak új eredményeket. Elsősorban azért, mert továbblépni csak a korabeli források, különösen a megtorlásokat végrehajtó belügyi, ÓZNA (Odeljenje za zastitu naroda - Népvédelmi Osztály) és a szervezetet létrehozó és működtető párt iratainak szisztematikus feltárásával, elemzésével lehetne. A levéltári anyagok kutatása azonban, különösen az ÓZNA iratoké, Szerbiában nem csak, hogy komoly akadályokba ütközik, de mindmáig lehetetlen. 3 Lásd Matuska Márton cikksorozatát a Magyar Szó 1990- es évfolyamában, illetve a VMDK-nak a Vajdasági és a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia elnökéhez intézett felhívását a Magyar Szó 1990. április 20-ai számában. Mint a felhívásban olvashatjuk: „elérkezett az az idő, amikor tudományos módszerekkel kell kivizsgálni a vajdasági történéseket a megszállás alatt és közvetlenül a felszabadulás után. ” 4 Korábban a délvidéki megtorlásokról két kis füzet jelent meg az Egyesült Államokban, emigránsok tollából, az egyik magyarul, a másik pedig angolul. Szigethy György: Szemtanúja voltam Tito délvidéki vérengzéseinek. Cleveland, Ohio, 1956.; ELEMER Homonnay: Atrocities Committed by Tito’s Communist Partisans in Occupied Southern-Hungary. Clevelend, (Ohio), 1957. 5 A teljesség igénye nélkül: Matuska Márton: A megtorlás napjai. Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 1991. ; UŐ: Hová tűntek Zsablyáról a magyarok? A VMDP Történelmi Bizottsága, Temerin, 2004. Uő: A délvidéki magyarság tragédiája. Rubikon, 2009. 5. sz. 46-47.; Mészáros Sándor: Holttá nyilvánítva. Délvidéki magyar fátum. I. Újvidék, 1991.; UŐ: Holttá nyilvánítva. Délvidéki magyar fátum 1944-1945. Bánság, Szerémség, Baranya, Muravidék. H. n. é. n. ; UŐ: Újvidéki hideg hetek 1944-ben. Regio, 1994. 1. sz. (internetes PDF változat); TELEKI JÚLIA: Keresem az apám sírját. Visszatekintés a múltba - II. Logos Grafikai Műhely, Tóthfalu, 1999. UŐ: Hol vannak a sírok? Óbecse, 2007. MOJZES Antal: Halottak napja Bajátokon. Cnefa Kiadó, Bajmok, 1994.; TELEKI BÉLA: Becse történetéből. Becse, 1995.; SZLOBODA JÁNOS: Zentán történt 1944-ben. Újvidék, 1997. Miért? Zakaj? Lendavski zveski. Lendvai füzetek 16. Szerk. Silvua Kulcar, Mira Unger, Dr. Bencze Lajos, Göncz László. Lendva-Lendava, 1998.; Ádám István-Csorba Béla-Matuska Márton-Ternovácz István: A temerini razzia. A VMDP Történelmi Emlékbizottsága, Temerin, 2001. Rémuralom a Délvidéken. Tanulmányok, emlékezések, helyzetértékelések az 1944/45. évi magyarellenes atrocitásokról. Szerk. Csorba Béla, Matuska Márton, Dr. Ribár Béla. Atlantis, Újvidék, 2004.; FORRÓ Lajos: Jelöletlen tömegsírok Magyarkanizsán, Martonoson, Adorjánban. Szeged, 2007.; Uő: Jelöletlen tömegsírok. Rubikon, 2009. 5. sz. 40-44. 10
