Biernacki Karol - Fodor István (szerk.): Impériumváltás a Vajdaságban 1944. Promena imperije u Vojvodini 1944 godine - Dél-Alföldi évszázadok 28. (Szeged - Zenta, 2010)
MOLNÁR TIBOR: A ZENTAI NÉPFELSZABADÍTÓ BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGE 1944 OKTÓBERÉBEN
is azzal, hogy egy-egy liter után öt pengő fogyasztási adó befizetését írták elő. A bizottság korábbi döntésével összhangban, — melynek értelmében megtiltották a magyar nyelv nyilvános használatát — határozatot hoztak, hogy csak szerb-horvát nyelvű plakátokat, falragaszokat lehet kiragasztani. Visszavonták az összes engedélyt, amely lehetővé tette a Bánságba való átkelést - ezt a jogot csupán a kettősbirtokosok tarthatták meg.48 A NÉPFELSZABADÍTÓ BIZOTTSÁG 1944. OKTÓBER 31-El JELENTÉSE49 A Népfelszabadító Bizottság 1944. október 31-én jelentést állította össze októberi tevékenységéről. A jelentés kiemeli, hogy a szovjet csapatok bevonulását követően az illegális népfelszabadító bizottság sikeresen átvette a hatalmat a város felett. Legfontosabb feladatuknak a közrend és a béke megőrzését tekintették: ezzel kívántak hozzájárulni a Vörös Hadsereg „...győzedelmes előrenyomulásához”. Ennek érdekében a rendelkezésre álló emberállományból és fegyverzetből megszervezték a helyi népi milíciát. A jelentés a továbbiakban kitér a nemzetiségi és politikai helyzetre: „...mérlegelve a súlyos helyzetet, amely szerint Zentán a nemzetiségi viszony kedvezőtlen volt, és maradt számunkra, valamint figyelembe véve a különböző politikai áramlatokat...” a népfelszabadító bizottság kezdetben kénytelen volt „békülékenyebb” hangnemben fellépni. A fennálló helyzet sokat változott, a bizottság számára kedvezőbbre fordult a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg alakulatainak bevonulását követően, illetve amikor a Vajdasági Népfelszabadító Főbizottság pártfunkcionáriusai megérkeztek a városba. A megfelelő fegyveres támogatással a háttérben, és a küldöttektől kapott ideológiai-politikai utasítások alapján a bizottság már radikálisabb intézkedéseket foganatosíthatott. A terepen uralkodó nehézségek felismeréseként értékelik a felsőbb vezetés döntését, hogy a Bánság, a Bácska és Baranya területén bevezették a katonai közigazgatást. A jelentés fontos eredményként értékeli, hogy hozzáláttak a „... fasiszta hatalom által örökségül hagyott kaotikus gazdasági állapotok” felszámolásához, ezzel elsősorban a lakosság egyenlőtlen szociális helyzetére céloztak. A jelentés kiemeli, hogy végrehajtó hatalomként megalakultak a népfelszabadító bizottság munkáját támogató ügyosztályok, melyek élére politikailag alkalmas megbízottakat neveztek ki és alkalmazták a szükséges munkaerőt is. Az üzemek, pénzintézetek, vállalatok, üzletek és intézmények élére is megbízottak kerültek. A megbízottak legfontosabb feladata az volt, hogy leltárt készítettek a rájuk bízott létesítmény vagyonáról, és gondoskodtak annak őrzéséről. A bizottság megpróbált gondoskodni az őszi mezőgazdasági munkálatok időbeni elvégzéséről is. A mezőgazdaságban nagy gondot jelentet, hogy az átvonuló katonaságok rekvirálták az igavonó állatokat. 48 49 74 TLZ F. 121. 1. kötet, 30. TLZ F. 109. 3. doboz, ikt. sz. 124/1944.
