Biernacki Karol - Fodor István (szerk.): Impériumváltás a Vajdaságban 1944. Promena imperije u Vojvodini 1944 godine - Dél-Alföldi évszázadok 28. (Szeged - Zenta, 2010)
MOLNÁR TIBOR: A ZENTAI NÉPFELSZABADÍTÓ BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGE 1944 OKTÓBERÉBEN
Gondoskodtak a visszatérő délszláv telepesek elhelyezéséről, akiket hazánk megszállását követően elüldöztek tűzhelyeiktől, és most nincstelenül térnek vissza”. Összeírták az elhagyott lakásokat — házakat, és megkezdték azok kiosztását a rászorulóknak. A bizottság betiltotta a textil-, a bőr- és vasárú forgalmazásával forgalmazó üzletek működését, mivel ezekre a fogyasztási cikkekre szüksége volt a népfelszabadító hadseregnek is. ÖSSZEFOGLALÓ: A ZENT AI NÉPFELSZABADÍTÓ BIZOTTSÁG 1944 OKTÓBERÉBEN A zentai Népfelszabadító Bizottság 1944. októberi tevékenysége két időszakra oszlik:- az október 8-ai megalakulástól a katonai közigazgatás bevezetéséig,- a katonai közigazgatás bevezetésétől a hónap végéig. Az első időszakban a bizottság munkáját az önállóság, és — a helyzethez viszonyítottan — a mértéktartó határozatok meghozatala jellemezte. Ugyanakkor, az ideológiaipolitikai útmutatások, és a tapasztalatok hiánya miatt a nem kellő határozottság és a pontatlanság is jellemezte. A polgárok nemzetiségi alapon történő megkülönböztetése sem volt szembeötlő: a bizottságnak volt magyar tagja, a közlemények kétnyelvű falragaszokon jelentek meg, a magyar és a szerb nyelvet egyenrangúan használták a nyilvánosságban. Erre az időszakot a forradalmi internacionalizmus nyomta rá a bélyegét. Bizonyos elmozdulás a bizottság hozzáállásában már tapasztalható volt a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg alakulatainak bevonulása után is, de radikális változásokra a katonai közigazgatás bevezetését követően került sor. A bizottságból eltávolították a magyar tagokat, a magyar nyelv használatát betiltották, létrehozták a háborús bűnöket kivizsgáló bizottságot, megkezdődött a népellenséggé nyilvánított személyek letartóztatása és vagyonának lefoglalása. A népfelszabadító bizottság munkája mindinkább a nemzeti kérdés radikális megoldása felé mozdult el, de fokozódott az osztályellenség elleni harc is. 1944. október 20-át követően megszülettek a feltételek ahhoz, hogy a katonai köz- igazgatás leple alatt a kommunisták - a „népellenség” bélyegző rásütésével - leszá...- moljanak mindazokkal, akiket az új társadalmi rendszer ellenségeinek véltek, legyenek azok osztályellenségek, vagy a nemzeti kisebbségek tagjai.50 50 Matuska Márton: A megtorlás napjai. Bp., é. n. 75
