Biernacki Karol - Fodor István (szerk.): Impériumváltás a Vajdaságban 1944. Promena imperije u Vojvodini 1944 godine - Dél-Alföldi évszázadok 28. (Szeged - Zenta, 2010)
MOLNÁR TIBOR: A ZENTAI NÉPFELSZABADÍTÓ BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGE 1944 OKTÓBERÉBEN
Valamennyi javaslatot Andija Fabri parancsnok terjesztette elő, a bizottság pedig egyhangúlag elfogadta azokat. A városparancsnokság székhelyéül dr. Király Károly, királyi közjegyző Sándor király utcai házát jelölték ki.43 Az október 22-ei ülésen a Népfelszabadító Bizottság — a munkája során keletkező nagymennyiségű és felhalmozódó iratanyag miatt — irattárost volt kénytelen kinevezni. Ezt követően főleg anyagi természetű kérdésekről esett szó, lévén, hogy a városi kassza üres volt. Jóváhagyták, hogy a közelgő katolikus ünnepekre — Mindenszentek Napja, Halottak Napja — való tekintettel, a városi kertészet munkásai koszorúkat készíthessenek, mivel ebből a városnak bevétele származik. Ezzel kapcsolatban a városi kertészet dolgozóinak napszámát megemelték, de az „igazságos” társadalmi rendszer még nem köszöntött be: a férfiakét 7-ről 8, a nőkét 6-ról 6,50 pengőre emelték. A városháza földszintjén lévő üzletek bérlőit kötelezték, hogy az utolsó negyedév bérleti díját mielőbb fizessék be. A Poljakov-féle raktárból történt lopás ügyének kivizsgálásával — 120 zsák gabona tűnt el — a milíciát bízták meg.44 A katonai közigazgatás hivatalos bevezetését a Bánság, a Bácska és Baranya területén a zentai népfelszabadító bizottság október 23-ai ülésén jelentette be Paja Gerence- vic őrnagy. Magyarázatában Josip Broz döntésére hivatkozott, melyet a területen élő nemzeti kisebbségek tétlen, olykor elutasító magatartása indokolt. Megerősíti, hogy tilos a magyar nyelve nyilvános használata. Dr. Kuzmanovic is szót kért. Magyarázatában kitért arra, hogy a magyar hatóságoknak 1941-ben sokkal kevesebb okuk volt a katonai közigazgatás bevezetésre, és mégis megtették. Véleménye szerint, a magyar hatóságok 1941-ben „...sokkal kevesebb gonosztevőt örököltek, mint a mai jugoszláv hatóságok...”. A magyarázatokat követően a zentai Népfelszabadító Bizottság egyhangúan tudomásul vette a katonai köz- igazgatás bevezetését. Ezt követően sor került a bizottság újjászervezésére — ezúttal már a magyar tagok kizárásával.45 Az október 29-ei ülésen Nesic, a bizottság elnöke tájékoztatta a tagokat, hogy rendelet érkezett, amelynek értelmében el kell végezni a lakosság összeírását. Ehhez a munkához mozgósítani kívánják azokat az értelmiségieket, akik a városban maradtak és támogatják a népfelszabadító mozgalmat. A lakosság összeírásával egyetemben döntöttek, hogy felmérikk a lakosság rendelkezésre álló fűtőanyagot is.46 A bizottság október 30-ai ülésén már az újonnan kinevezett városparancsnok, Nikola Ninkovic vett részt. Rövid bemutatkozás után sor kerülhetett az érdemleges tárgyalásra. A városparancsnok közölte, hogy engedélyezik azon üzletek megnyitását, amelyek nem a katonaság ellátását hivatottak szolgálni, de az árakat szigorúan ellenőrizni fogják.47 Az október 31-ei ülésen már úgy határoztak, hogy az üzleteket meg kell nyitni, az árakat pedig a felszabadulás előtti szinten befagyasztják. Engedélyezték a pálinkafőzést 43 TLZ F. 121. 1. kötet, 18. 44 TLZ F. 121. 1. kötet, 20. 45 TLZ F. 121. 1. kötet, 22. 46 TLZ F. 121. 1. kötet, 26. 47 TLZ F. 121. 1. kötet, 28. 73
