Biernacki Karol - Fodor István (szerk.): Impériumváltás a Vajdaságban 1944. Promena imperije u Vojvodini 1944 godine - Dél-Alföldi évszázadok 28. (Szeged - Zenta, 2010)
ZORÁN JANJETOVIC: A MAGYAROK HELYZETE VAJDASÁGBAN A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN
többieket önkéntesként kell mozgósítani.43 Hogy az önkéntességet mennyire kellett feltételesen értelmezni bizonyítja a további rendelkezés, miszerint a 18 és 30 év közötti férfiakat munkaalakulatokba kell mozgósítani.44 Mivel egyidejűleg a szláv lakosság mozgósítása is megkezdődött, ezzel a magyarság bizonyságot kapott az egyenjogúságáról oly módon amelyből vélhetően nem kért. Ezzel a korszakalkotó fordulattal nem csitultak azok a hangok, amelyek a magyarságnak más sorsot szántak. 1944 őszétől datál Vasa Cubrilovié memoranduma, amely szerint a háborús zűrzavar nyújtotta lehetőség közepette a kisebbségi kérdést kitoloncolással kell megoldani.45 Cubrilovic, aki a Ferenc Ferdinánd főherceg elleni merényletben való részvételével szerezett dicsőségét, később kiemelkedő „politikai munkás” volt. Mint ilyen, már 1937-ben szorgalmazta az albánok kitelepítését Koszovóból46 A Sajkás környéki szerb lakosság elégedetlen volt a magyarok iránti engedékenység miatt és már 1945 januárjában követelték száműzésüket Csurogról és Mozsorról. Ez be is következett. A magyarságot e helységekből a járeki (Back Jarek), szépligeti (Gaj- dobre), bukini, stb. gyűjtőtáborokba hurcolták, és kényszermunkára alkalmazták.47 Ebben az időben a tartományi vezetőség élesebb álláspontja ellenkezett a jugoszláv vezetés politikájával, amely a magyar kisebbséget a kialakulóban levő szocialista rendszerbe kívánta beépíteni. Amíg a tartományi vezetés a magyarság kitoloncolását szorgalmazta — bírva az elkeseredett szerb lakosság támogatását — a jugoszláv vezetés külső nyomásra cselekedett: 1945 januárjában Jugoszláviába érkezett Rákosi Mátyás a Magyar Kommunista Párt főtitkára és követelte Titotól, hogy szűnjön meg a magyarság elleni megtorlás. A Jugoszláv kommunisták fő szövetségese a szovjet vezetés is e követelés mögött állt, mert már úgy tervezte, hogy Magyarország szocialista állam lesz. Ezért meg kellett kímélni a menekültek beáramlásától és a szomszédos országokkal szembeni feszültségektől, melyeknek szintén szocialistává kellett lenniük. Világos, hogy a jugoszláv vezetés nem tehette meg, hogy figyelmen kívül hagyja az ilyen magas helyről jövő követelést.48 Noha a jugoszláv vezetés fordulatot ígért a magyar kisebbség iránti politikájában és noha külső nyomásra cselekedett, mégis számításba kellett vennie a szláv lakosság hangulatát, különösen a szerb lakosságét valamint a kommunisták egy részéét akik még mindig a megtorlás megszállottjai voltak. Ami 1945-ben és 1946-ban történt, az taktika volt amellyel eleget kívántak tenni a szovjet külpolitikának, a JKP vezérkara irányvonalának de a nép és párttagság hangulatának is. 1945 március végén határozatot hoztak, amely szerint minden magyar hivatalnoknak és székelynek — akiket a második világháború alatt telepítettek a Bácskába — családostól ki kell települnie.49 A megtorló intézkedésekkel párhuzamosan folyt a magyarság lassú integrálása a kiépülőben levő politikai rendszerbe. Azon dolgoztak, hogy bevonják őket a Nép43 KasaS, n. d., 178-179. 44 VA, Vojne oblasti, k. 1661, f. 1, d. 1; KasaS, n. d., 180.; Portmann, n. d., 274-275. 45 Nedeljni telegraf, 18. i 25.IX 1996. 46 Vasa CubriloviÖ: Iseljavanje Arnauta, u: Boze Covic (ur.), Izvori velikosrpske agresije. Raspra- ve, dokumenti, kartografski prikazi, Zagreb, 1991, str. 106-124. 47 KasaS, n. d., 182.; PORTMANN, n. d., 270-271. 48 KasaS, n. d., 182.; Portmann, n. d., 276. 49 Portmann, n. d., 272. 49
