Biernacki Karol - Fodor István (szerk.): Impériumváltás a Vajdaságban 1944. Promena imperije u Vojvodini 1944 godine - Dél-Alföldi évszázadok 28. (Szeged - Zenta, 2010)
ZORÁN JANJETOVIC: A MAGYAROK HELYZETE VAJDASÁGBAN A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN
áldozatok száma 5000 lehet,28 Mihael Portmann, akinek szintén volt rálátása e dokumentációra a magyar áldozatok számát 2000-re becsüli.29 A magyar szerzők, mint várható is volt, lényegesen nagyobb számot említenek: Cseres Tibor 40 000 áldozatról beszél, Kocsis Károly és Sajti Enikő 20 000, Mészáros Sándor és Matuska Márton 15- 20 000 áldozatról.30 1945-ben és 1946-ban a magyar kormánykörökben a 20 000 és 60 000 közötti számok forogtak.31 Ezzel ellentétben a szerb nacionalisták a maguk részéről csökkentik az áldozatok számát. így, Jovo Pejin állítja, hogy a háború végén 600-900 „magyar háborús bűnöst” öltek meg, e minősítéssel igazolva a gyilkosságokat.32 Az igen eltérő állításokat mennyire lehet bizonyítani? A magyar források tanúk nyilatkozataira építik a számokat — melyeket az ilyen nyilatkozatokra jellemző gyengeségek terhelnek. Másrészről nem teljesek azok a dokumentumok, amelyek kétséget kizárólag bemutathatnák az áldozatok valós számát. Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának Vizsgáló Bizottsága a következő adatokat találta: a magyar áldozatok száma 1944-ben 2667, 1945-ben 1126, 1946-ban 330,33 de a vizsgált időszakban legalább 4913.34 Ily módon a teljes létszám némelyest megközelíti Aleksandar Kásás értékelését. Más szóval, az áldozatok pontos száma még ismeretlen és kérdés, ismert lesz-e valaha is. Úgy tűnik azonban, hogy az áldozatok számát nagy valószínűséggel jelentősen lefelé lehet korrigálni az előző értékeléshez viszonyítva. Ez összhangban van a háborús és háború utáni áldozatok számának korrekciójával Jugoszlávia minden nemzetiségének vonatkozásában.35 Azonban nem csupán a tömeges kivégzések sújtották a magyarságot a bácskai és bánáti hatalomváltást követően. 1944. október 17-én bevezették a Katonai Igazgatást, és másnap döntést hoztak arról, hogy kezdődjön meg a németek majd később a magyarok fogságba hurcolása.36 Ez az intézkedés nem csak azokra vonatkozott, akiről feltételezhető volt, hogy valamilyen szervezet tagjaként bántalmazták a szláv lakosságot, hanem — tekintet nélkül a bűnösségre — mindenkire alkalmazták. Amíg a bácskai és bánáti németeket nem különböztették meg területi hovatartozás szerint addig a magyarokat igen. A magyar fennhatóság alá tartozó bácskai magyarság — kik közül egyeseknek a megszállókkal való együttműködés során vér tapadt a kezéhez — bűnösebbnek ítéltetett mint a bánáti magyarság, akik passzív szemlélői voltak a németeket terhelő bűn28 Kásás, n. d., 178. 29 PORTMANN, n. d., 268. 30 PORTMANN, n. d., 268-269.: Na putu ka istini, Növi Sad, 2008. str. 101. 31 Sajti: Hungarians, str. 413-416.; Ista: Odmazda protiv Madara i politika madarske vlade u periodu od 1944. do 1947. godine, u: Na putu ka istini, 106. 32 Na putu ka istini, 101. 33 Na putu ka istini, 101. 34 Na putu ka istini, 63. 35 Tako su se procene broja folksdojcera koji su stradali u prvom talasu odmazde i tokom tri ipo godine logorisanja ranije krétaié od 97 612 kod Johana Vista ( Johann Wüscht), preko 183 000 kod Gerharta Volframa (Wolfram), 260 000 kod Vilfrida Kralerta (Winfried Krallert) do fantasticnih 395 000 kod Gotholda Rodea (Gotthold Rhode). (Johann Wüscht, Vertereibung der Deutschen aus Jugoslawien, u: Josef Schmidt (ur.), Die Donauschwaben 1944-1964. Beiträge zur Zeitgeschichte, München, 1968. str. 68.) Najnovija istrazivanja samih jugoslovenskih Nemaca su te brojeve svele na 8094 ubijenih i nestalih pre logorisanja i na 47 654 umrla tokom boravka u logorima — uz dakako izvesnu mogucnost korekcije na gore. (Arbeitskreis Dokumentation, Verbrechen an den Deutschen in Jugoslawien. Stationen eines Völkermordes. München, 1998. str. 314.) 36 KasaS, n. d., 160. 47
