Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
III. FEJEZET: A HELYI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN
k) A főlevéltárnok és a levéltár A levéltár hivatali személyzete a főlevéltárnokból és a városi tanács — 1929-től a polgármester — által a központi irodából a szükséghez képest kiküldött írnokokból állt. A főlevéltárnok feladatát képezte a város iratainak rendben tartása és megőrzése, a közgyűlés, a tanács, a kisgyűlés és a polgármester által a levéltárba utalt ügyiratok átvétele és kezelése, az iktatóhivatalból érkező új iratoknak az előiratokkal történő felszerelése, a hivatalos tárgyalásokhoz szükséges, ott őrzött iratokat kiadása, visszavétele s az ezekről külön készített nyilvántartás vezetése. A levéltár belső ügykezelési rendjét a tanács, majd a polgármester határozta meg; az irányadó elv szerint az iratokat ügyosztályonként kellett rendezni és az egybetartozó ügyiratokat lehetőleg egy helyen kezelni akként, hogy azok gyorsan fellelhetők legyenek. A megőrzésre átadott iratok közül az oly okiratokat, melyek tartalmuknál fogva jogi szempontból nagyobb fontossággal bírtak (pl. szerződések eredeti példányai, térít- mények, végrendeletek), külön tűzbiztos szekrényben kellett elhelyezni s azt hármas zárral ellátni. Az első kulcsot a főlevéltárnok, a másodikat a polgármester, a harmadikat pedig a főjegyző őrizte, az így biztosított iratokért egyetemlegesen tartoztak felelősséggel. Ez utóbbi dokumentumok eredeti példányának kiadása csak a polgármester vagy a helyettese által is aláírt térítvény esetében volt megengedett. Az ily okiratok helyére a térítvényeket illesztették mindaddig, míg azok vissza nem kerültek a levéltárba. Egyebekben az okiratokat hiteles másolatok formájában, ívenként számított díj ellenében adták ki az érdekelteknek. A főlevéltárnok historiográfiai szempontból tekintett lényeges kötelessége volt továbbá a város helytörténetére vonatkozó minden nevezetesebb eseményt feljegyezni, s jegyzeteit a tanácshoz, 1929-től a polgármesterhez beterjeszteni. A városi levéltárat egyébként a főjegyző felügyelte (SZMSZ 220-226. §§). Az ügyek szaporodtával 1929 után a főlevéltárnok az irattárat is vezette. Az iratokat osztályozási és sortározási rendszerben kezelték és őrizték. Az osztályokat az iktatókönyvek szerint alakították ki, azonban a közigazgatási, a közigazgatási bizottsági, a másodfokú kihágási, az erdészeti albizottsági és a közigazgatási bírósági panasziktatókönyvben iktatott ügyiratokat külön osztályokba vették fel. Azon iratokat, amelyek a név és tárgy azonosságánál fogva összefüggésben álltak, a főlevéltárnok iratcsomókká alakította. Ela a név egyezett ugyan, de az ügy tárgya nem, az utóbbi volt az irányadó. Minden iratcsomóhoz irományjegyzéket nyitottak.414 1) A tanyai kirendeltségek A földmívelésügyi miniszter ellenőrzése és közvetlen rendelkezése mellett működő, dekoncentrált állami jellegű, de vásárhelyi székhelyű tanyai (külterületi) kirendeltség célja az Alföldön, nagy területeken elszórtan élő tanyai földművelő lakosság hely414 Jkv. 1934: 173. Hódmezővásárhely thj. város hivatalainak ügykörébe tartozó ügyek elintézéséről és kezeléséről szóló szabályrendelet. 53-60. §§. 98
