Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
III. FEJEZET: A HELYI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN
zetének javítása, elsődlegesen a tanyai gazdálkodás színvonalának emelése, a termelés fokozása és a mezőgazdasági termékértékesítés hatékonyabb szervezése, valamint a gazdasági szakigazgatási szabályoknak a különleges tanyai körülményekhez való alkalmazása volt.415 A lakosság gazdasági érdekeinek felkarolásán túl figyelemmel kísérte a tanyákon élők érdekeit érintő, más igazgatási ágazatok körében felmerülő kérdéseket is. 1929-től e tanyai kirendeltség működési területe Csongrád vármegyére, továbbá Csanád, Arad és Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék ta- nyaterületeire, valamint Szeged és Hódmezővásárhely tanyai külterületeire terjedt ki. A feladataihoz tartozó célok megvalósítása érdekében megkereséseket intézhetett az állami és törvényhatósági szervekhez, hivatalokhoz, helyhatóságokhoz és érdekképviseleti intézményekhez egyaránt.416 A kirendeltség tennivalóit a külön megbízás alapján kirendelt tisztviselők látták el. Céljának elérése érdekében a kirendeltség gazdálkodásfejlesztő, adatgyűjtő és megfigyelő tevékenységet fejtett ki. valamint jogában állt a miniszterhez szakmai javaslatokat is felterjeszteni. A termelés javítása és fokozása érdekében gondoskodott arról, hogy az okszerű talaj művelésre és a legmegfelelőbb termelési eljárásokra vonatkozó ismereteket a tanyai lakosság megszerezhesse, így különösen figyelmet kellett fordítania a futóhomokos és szikes területeken alkalmazható talajjavító megoldások ismertetésére, valamint az állattenyésztés fellendítése végett a hatékonyabb takarmánytermelésre. Szintén ügyelt a műtrágyák és a jó minőségű vetőmagok használatának széleskörű terjesztésére, továbbá a baromfitenyésztés és a gyümölcstermesztés magasabb fokra emelésére. A gazdasági ismeretek átadása érdekében szoros kapcsolatot tartott a gazdasági felügyelőségekkel és a szakoktatási szervekkel, illetve a kulturális küldetést is ellátó tanyai gazdakörökkel.417 Mindezek keretében a kirendeltség tisztviselői rendszeres kiszállások útján figyelemmel kísérték a tanyákat érintő mezőgazdasági szakigazgatás minden ágazatát (állattenyésztés, állategészségügy, kertészet és kisebb gazdasági ágak, gazdasági szakoktatás és munkásügyek, gazdasági felügyelői szolgálat, erdészet, stb.), úgyszintén a tanyai közegészségügyi és közlekedési viszonyokat. Azonban mindenkor tartózkodniuk kellett az olyan magatartásoktól, amelyek más hatóságok és hivatalok hatáskörét csorbították volna. Az intézkedéseket lehetőleg a bonyolultabb alakiságok mellőzésével, szóban vagy távbeszélő használatával kellett megtenniük rövid munkanapló vezetése és félévenkénti beszámoló készítése mellett.418 E tanyai kirendeltség Hódmezővásárhelyen 1932-ben megszűnt.419 Külön említendők meg a hasonló elnevezésű, de törvényhatósági intézményként működő pusztaközponti és 1928-tól vásárhely-kutasi külterületi közigazgatási központok, majd külterületi kirendeltségek, amelyek vezetőinek hatáskörébe az anyakönyve415 MOL K 27. (1928. december 7.) 37R/72. 37. p. lásd még 38-40. p. 416 A m. kir. minisztérium 1928. évi 5430. M. E. számú rendelete tanyai kirendeltség létesítéséről. MRT 1928. Bp., 1929. 1617-1618. p. Lásd még a gazdasági felügyelői szolgálatról szóló 1921. évi XLII. tc.-et! 417 A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1928. évi 102.800. számú rendelete a tanyai kirendeltség hivatali szervezetének és működésének szabályozásáról. MRT 1928. Bp., 1929. 1682-1683. p. 418 Uo. 1684-1685. p. 419 Jkv. 1931: 226., 1932: 87. 99
