Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)

III. FEJEZET: A HELYI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN

j) Az árvaszék

Az árva- és gyámhatósági tennivalókat a városban lakó vagy ottani illetőségű személyek felett az állandó árvaszék látta el. Egy elnökből — ki egyben a hatodik tanácsi (később polgármesteri) ügyosztályt is vezette — és ülnökökből, valamint a törvényhatósági bizottság által választott tagokból (kiküldöttekből), továbbá a tiszti ügyészből szerveződött. Személyzetének kiegészítő tagja a közgyám, a számvevő, a pénztárnok és a pénztári ellenőr volt. Az elnöknek és az ülnököknek jog végzetteknek kellett lenniük. Az árvaszék határozatait nyilvános ülésben, testületileg és szótöbbséggel hozta.409 410 411 A városi törvényhatóság intézményi hierarchiájában 1929-ig a tanáccsal egyező szintű szervként működött.

Hatáskörébe tartozott többek között az árvák tartására és nevelésére szükséges összegek, valamint az árvatári kölcsönök utalványozása, s a gyámpénztárban elhelyezett pénzeknek és a gyámoltak vagyonának kezelése. A vagyontalan és lelenc árvák „jóltevőknél” történő elhelyezését szorgalmazta. Minden gyámot elszámoltatott, kérelemre és a feltételek megléte esetén pedig nagykorúsított. Tartalékalapot képzett a gyámoltak tőkepénzei után befolyó kamatjövedelmekből.

Az árvaszéki elnök felügyelt az árvaszéki eljárás és ügymenet gyorsaságára, pontosságára, s rendszeresen — általában havonta — jelentést tett a közigazgatási bizottságnak. Az árvaszék eredendően testületi szerv lévén az elnök feladata kiterjedt az ügyek elosztására, a tanácskozások vezetésére, a határozatok kimondására és a kiadmányok szabályszerű kiállítására is. Az elnök tagja volt a törvényhatósági bizottságnak, a közigazgatási bizottságnak és 1929-től a kisgyűlésnek. Munkáját az árvaszéki ülnökök és a jegyző segítette. Az előbbiek adták és készítették elő az egyes ügyeket, az utóbbi pedig vezette a jegyzőkönyveket, de esetileg előadói feladattal is megbízhatták.412

Az árvaszék feletti törvényességi felügyeletet elsősorban a tiszti ügyészség és a számvevőség gyakorolta. A gyámhatóság intézményrendszerében egyébként a másodfokú hatóság jogai a közigazgatási bizottságot illették. A legmagasabb fokú gyámhatósági fórumnak a Belügyminisztérium, pontosabban az annak kebelében szervezett árvaügyi osztály minősült.413

409 A 68.113/1926. számú belügyminiszteri rendelet az állami anyakönyvi kerületek szervezetére és személyi ügyeire vonatkozó körrendeletek kiegészítése és végrehajtása tárgyában. Budapesti Közlöny. 1927. február 16. (37. szám) 1. p.

410 Jelentés, 1927. 17-18. p. Az átszervezéskor anyakönyvvezető-helyettesek lettek: Vörös Bálint, dr. Faragó Mihály, dr. Beretzk Pál, Szabó Gyula, Balogh Sándor, Veres B. Mihály és Tóth Dániel.

411 Részletesen lásd Hódmezővásárhely thj. város árvaszékének szabályrendeletét. Hódmezővásárhely, 1904. Iratok I. 5. tétel.

412 ZÁMBÓ 2005, 86-88. p. A m. kir. belügyminister 1902. évi 128.000. számú rendelete. Gyámügyi ügyviteli szabályzat az árvaszékek részére. MRT 1902. Bp., 1902. 1491-1640. p.

413 ZÁMBÓ 2005, 90-91. p.

97