Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
III. FEJEZET: A HELYI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN
tották. 1934-ben műpártolóként a Tornyai Társaság választmányi tagjává vált, később annak alelnökévé is megtették. Miután telekingatlant juttatott az igénylőknek, a Szentesi út mellett emelt tucatnyi lakóház az „Endrey-telep” nevet viselte. A kormányzó 1944. április 27-én Hódmezővásárhely főispánjává nevezte ki, majd június 9-én Baja törvényhatósági jogú város főispánjává is. 1944. szeptember 5-én a vásárhelyi főispánságot át kellett adnia Magyary Kossá Aladár addigi szegedi főispánnak, így Endrey a bajai megbízatást tartotta meg. Hamarosan — a front közeledtével — onnan is menekülni kényszerült: hátralévő éveit az Egyesült Államokban, Clevelandban élte. 1958. január 11-én hunyt el, hamvait a családi sírboltba 1975-ben szállították haza.381 c) A főjegyző A főjegyző a törvényhatóság választott tisztviselői közé tartozott. A tanácsi tagságból fakadó teendőin túl elkészítette a közigazgatási bizottság tevékenységének félévi jelentéseit, a polgármester akadályoztatása esetén, vagy ha az utóbbi az elnöki teendőket végezte, előadója volt a törvényhatósági közigazgatás körébe tartozó ügyeknek a közigazgatási bizottságban. Felügyelt az iktató, a betűsoros tárgymutató és a nyilvántartási könyvek pontos vezetésére, továbbá a jegyzői hivatalban és az ötödik — közművelődésinek vagy főjegyzőinek is nevezett — tanácsi, majd polgármesteri hivatali ügyosztályban az irodai rendre, az ottani munka szabályszerű vitelére, a kiadmányozás és a kézbesítések pontos eszközlésére. Szintén ő gyakorolta a felügyeletet a kiadóhivatal felett. A közgyűlés által kiküldött bizottságokról jegyzéket vezetett, s a határidők elteltével a polgármesternek róluk jelentést tett (SZMSZ 120. §). A közgyűlés ülésein is részt vett, az ott hozott határozatokat és a jegyzőkönyveket aláírta, s gondoskodott az utóbbiaknak a belügyminiszterhez való felterjesztéséről. Ugyancsak a főjegyző vitte az igazoló és a bíráló választmány, a közigazgatási bizottság, valamint az ideiglenes szakbizottságok és küldöttségek jegyzőkönyveit. Lényeges feladata volt a törvényhatóság főszervei határozatainak, továbbá a felterjesztéseknek és feliratoknak a megfogalmazása, formulázása és a városi törvényhatóság nevében kiállítandó okmányok elkészítése (T1886. 69. §). A főjegyző tartotta nyilván a hatályos törvényhatósági határozatokat és szabályrendeleteket, beleértve a szervezési és működési szabályzatot is. Ha polgármester-helyettesnek is megválasztották 1929 előtt, a város első tisztségviselőjének helyettesítési joga és kötelezettsége is őt illette (SZMSZ 140. §). Az 1929. évi reformok a főjegyzőre vonatkozó korábbi rendelkezéseket általában nem érintették, így lényegében fenntartották az 1886. évi törvényhatósági törvény rendelkezéseit azzal, hogy a tanács megszűnése miatt a jegyzői hivatal a polgármesteri hivatalba integrálódott be. A polgármester az ekkor megnövekedett hatáskörébe utalt 381 Almanach 2003, 142-145. p., Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon 2002, 59. p. Makó Imre: Hódmezővásárhely elöljárói. 13-14. Endrey Béla. In: Vásárhely. 2004. február 28. 4. p., március 27. 4. p., Jeles vásárhelyiek 1993, 35. p. 88
