Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
III. FEJEZET: A HELYI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN
A főispánból és nyolc törvényhatósági bizottsági tagból álló igazoló választmány elsődlegesen a virilisek névjegyzékének évenkénti megállapítását végezte (TI886 25- 42. §§), valamint egyéb, a törvényhatósági választásokkal összefüggő feladatot látott el. Az öt bizottsági tagot számláló és a főispán elnökölte, három évre létrehozott állandó bíráló választmány az igazoló választmány határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket bírálta el jogerősen (res iudicata erejével) 1929-ig (TI886 43. §). A közigazgatási reform nyomán az állandó választmány megszűnt, hatáskörét jobbára a kisgyű- lés vette át (TI929 45. §). A kijelölő választmány a választás útján betöltendő tisztviselői állásokra kandidált személyeket a törvényhatósági bizottság részére. A főispán mellett hat tagból szerveződött, akik közül hármat a főispán jelölt ki, hármat maga a bizottság választott meg. A nyolctagú összeférhetetlenségi bizottság a törvényhatósági bizottság azon harminc (nem tisztviselő) tagjából alakult, akiket a kijelelő bizottság nominált.294 A közegészségügyi bizottságot a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. te. hívta életre eredendően,295 amely az egészségügyi igazgatás terén tanácskozó, véleményező és indítványozó testület volt; hatáskörében veszélyes járványok alkalmával járványbizottsággá alakult, s az ekként alakított bizottság a szükséges óvrendszabá- lyok elrendelésére, kivitelére, valamint a Belügyminisztériummal és más hatósággal való közvetlen érintkezésre volt jogosult. Tagjai a városi főorvos, az egészségügyet felügyelő tanácsnok, a hatósági orvosok és állatorvosok, valamint egy mérnök, egy építész, egy gyógyszerész és törvényhatósági bizottsági tagok voltak. Az előadói teendőket benne a városi főorvos végezte (SZMSZ 53-56. §§). A jogügyi bizottságban a főügyész elnökölt, tagjaivá váltak mindazon bizottsági tagok, akik ügyvédek vagy közjegyzők voltak, valamint további öt, három évre választott tag. A közgyűlés és a tanács által hozzá utasított jogi szakkérdésben nyújtott véleményt és adott javaslatokat (SZMSZ 61. §). Az építészeti bizottság a város területén előforduló és hozzá utalt mindenféle köz- és magán építkezéseket véleményezte a közbiztonság, a közegészség és a városkép szempontjából. Ebben az illetékes tanácsi, majd polgármesteri hivatali ügyosztály vezetője elnökölt, egyéb tagjai sorát a főorvos, a főügyész, mérnökök és tíz törvényhatósági bizottsági tag alkotta, valamint az üléseire eseti szakértőket is meghívhattak (SZMSZ 62. §). A számbíráló bizottság feladata a számvevőség által megvizsgált számadások és az azokra vonatkozó észrevételek felülbírálata, s ezek alapján további cselekvések ajánlása, vagy a felmentmény (indemnitás) iránti javaslat megtétele volt. A pénzügyi bizottság pedig pénzügyi és számviteli kérdésekben véleményezett, így különösen a költségvetést, a zárszámadást s a vagyonleltárt vizsgálta át. Véleményezte továbbá azokat az indítványokat, amelyek a költségvetés keretén kívül álló pénzkiadásokat igényeltek, úgyszintén az új adók behozatalát, a törzsvagyon szaporítását, elidegenítését és a költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosítást {virement). A pénztárak és szóló 1925. évi XXVI. te. 15-23. §§, az országgyűlési választásokról rendelkező 1938. évi XIX. te. 11-18. §§■ 294 Meznerics-Torday 1937, 60. p. 295 A közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. te. 163-164. §§. 71
