Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
BEVEZETÉS
BEVEZETÉS Az ezerarcú várostörténet méltánytalanul hanyagolt része a két világháború közötti — avagy a közkeletű, de mégsem szerencsés elnevezéssel csupán Horthy-kor- szakként emlegetett — történelmi periódus városfejlődésének kutatása. Ugyan a kor történetének — benne különösen a társadalom-, a politika-, a had- és a gazdaságtörténetnek — a feltárása mára komoly eredményeket hozott, s a „szocialista történetírást” messze meghaladó, korszerű feldolgozások számos historiográfiai kérdés megválaszolásához biztosítottak megfelelő mennyiségű és minőségű, megbízható tényközlést, a részletes közigazgatás-történeti elemzések hiánya és szükségessége eleddig mégis elkerülte a kutatók figyelmét. Üdítő kivételt képez e tekintetben (is) Csizmadia Andor klasszikus monográfiája, amelyben az említett időszak közigazgatás-történetének átfogó, de nem város-specifikus ismertetése is szerepel,1 valamint a jeles jogtörténész egy korábbi könyve és egy későbbi tanulmánya, melyek közelebbről érintik a késő polgári kori városok röviden összegzett jellemzőit.2 A hiányosság egyik oka a törvényhatósági rendszerű közigazgatás egyébként is bonyolult szerkezetében keresendő, hiszen az 1930-as években már az igazgatási szakembereknek is nemegyszer nehézséget okozott a jogszabályi változások követése, mivel a gazdasági válság, majd a jobbratolódás és a német kényszerpályára terelődés együttesen oly irányba hatottak, hogy végül megakadályozták a közjogi intézmény- rendszer megszilárdulását országos és helyi szinten egyaránt. A tudományos vizsgálódás másik nehézségét az említett joganyagnak a dualizmuskori jogrendszerrel való — néhol kaleidoszkőpikusnak tetsző — átfedése jelenti. Némelyek akként gondolják, hogy 1920 és 1944 között az első világháború előtti intézmények éltek tovább kisebb változtatásokkal, mások pedig gyakran a második világégést közvetlenül megelőző jogi helyzetet tekintik olyannak, amely alkalmas az 1 Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Bp., 1976., vö. Csizmadia Andor: Racionalizálási törekvések a magyar közigazgatásban a két világháború között. Állam és Igazgatás, 1971. január. (1. szám) 65-78. p., CSIZMADIA Andor: Reformtörekvések a magyar közigazgatásban 1944 előtt. Állam és Igazgatás, 1972. június. (6. szám) 514-523. p. Lásd még újabb összefoglaló irodalomként Stipta István: Törekvések a vármegyék polgári átalakítására. Bp., 1995., PÖlöskei Ferenc: A városok jogállása a polgári korban. In: Degré Alajos emlékkönyv. Szerk. Máthé Gábor és Zlinszky János. Bp., 1995. 221-231. p., Sarlós Béla: Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében. Bp., 1976., SÍK Ferenc: A törvényhatósági önkormányzat politikai problematikája a Horthy- korszakban (1919-1929). Állam és Igazgatás, 1967. november. (11. szám) 1014-1025. p. 2 Csizmadia Andor: A magyar városi jog. Reformtörekvések a magyar városi közigazgatásban. Kolozsvár, 1941. 187-197. p., Csizmadia Andor: A községi (városi) önkormányzatokról. Állam és Igazgatás, 1968. március. (3. szám) 236-254. p. 5
