Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
III. FEJEZET: A HELYI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN
Az elkészülni nem akaró „házszabály" története egyébként még tovább is fejlődött. Az iménti főjegyző ugyanis 1941 októberében ismét érdeklődött a jelentésében említett városok, valamint Sopron polgármesterénél egy tudakozódó körlevél útján a helybeli „működési szabályzatokra” vonatkozóan. A legtöbben csak 1944-ben válaszoltak — ismét nemleges formában.216 A vásárhelyi polgármester és a főjegyző közötti üzenetváltásokra találtunk még későbbről (1942-ből és 1944-ből) származó adatokat, amelyekre az is okot adhatott, hogy 1943-ban Szeged törvényhatósága végül mégis elkészítette a maga szervezeti szabályrendeletét, melyet — lévén földrajzilag szomszédos törvényhatósági jogú város — Hódmezővásárhelynek is megküldött.217 Az eddigiekben ismertetettekhez még hozzátesszük, hogy a folytonos provizórium 1929 előtti éveiben időről időre megesett, hogy a főjegyző összeállította az 1913. évi szervezési és működési szabályzat (mintegy) hatályos, egységes szerkezetű szövegét, amelyet a városi szervek sokszorosítva használhattak.218 Ezek közül az utoljára, vagyis 1928-ban készített szövegváltozat könyvünk függelékében olvasható teljes terjedelmében, a hozzá fűzhető megállapításokkal együtt.219 Mindezekre tekintettel a város törvényhatósági intézményeit a kiindulópontot képező és 1929-ig de jure is használt 1913. évi szabályrendelet és az annak 1929 után kiadott, pro forma önálló rendeletekkel végrehajtott tulajdonképpeni módosításai útján mutatjuk be. Ekként az 1913. évi szervezési szabályrendelet szerint — összhangban az 1873. évi XI. és az 1886. évi XXI. te. rendelkezéseivel — Hódmezővásárhely törvényhatósági joggal felruházott város az önkormányzatiság jogát, valamint az állami közigazgatás közvetítését, a felirati, kérelmezési és levelezési jogait önállóan gyakorolta. Törvényhatósági hatásköre kiterjedt a város bel- és külterületén lakó vagy tartózkodó valamennyi személyre, továbbá az ott fekvő minden vagyonra (e szabály alól csupán az 1886. évi XXII. te. 4. §-ában elősoroltak képeztek kivételt). A város a törvényhatósági jogait és kötelezettségeit elsődlegesen a következő szervek útján gyakorolta: a főispán, a törvényhatósági bizottság, a közigazgatási bizottság, a tanács (1929-ig), az árvaszék, a polgármester (különösen 1929-től), a rendőrfőkapitány (1920-ig), a községi bíró, az anyakönyvvezető hivatal és az 1929. évi XXX. te. rendelkezéseinek megfelelően a kisgyűlés (3. §). A város közigazgatási belterületét nyolc kerületre osztották, amelyeket az ország- gyűlési választások végett megállapított szavazókörök határait figyelembe véve alakítottak ki. E szerint az első közigazgatási kerület megegyezett az országgyűlési képviselő-választásokra megállapított I. választókerület 1. szavazókörével, a második a II. választókerület 1. szavazókörével, a harmadik a II. választókerület 2. szavazókörével, 216 Főjegyzői iratok. 457/1941. számú V. ügyosztályi irat, valamint Pécs és Debrecen válasza (319/1944. csomó). 217 Főjegyzői iratok. 319/1944. számon iktatott V. ügyosztályi iratok, amelyek csomója tartalmazza az 1920 óta eltelt idő ide vonatkozó számos okirati emlékét is. Vö. Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872-1944. [1983-84/2001] Tanulmányok Csongrád megye történetéből. XXXV. Szeged, 2004. 315-326. p. 218 Pl. Tanács II. 8079/1926. t. ü. sz., 19787/1928. t. ü. sz. iratok; Főjegyzői iratok. 387/1926., 415/1928. számú V. ügyosztályi iratok (319/1944. csomó). 219 Iratok II. 81. tétel. Hódmezővásárhely törvényhatósági joggal felruházott város szervezési szabályrendelete, 104 p. 55
