Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
III. FEJEZET: A HELYI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN
a negyedik az I. választókerület 2. szavazókörével, az ötödik a II. választókerület 3. szavazókörével, a hatodik a II. választókerület 4. szavazókörével, a hetedik az I. választókerület 3. szavazókörével, végül a nyolcadik a II. választókerület 5. szavazókörével.220 E struktúrán a korszakban lényegében nem változtattak, csak 1939-ben — tekintettel az 1938. évi XIX. te. 3. § (1) bekezdésére és a 6. § (1) bekezdésére, amelyek a listás rendszerben Hódmezővásárhelyt egy kétmandátumos országgyűlési választókerületté formálták — a meglévő szavazóköröket osztották fel kisebb területű egységekre és számozták át azokat egytől tizenhétig, azonban ez a közigazgatási kerületek számát nem érintette.221 A világháborúk közötti közigazgatás-történet tehát két jól érzékelhető korszakra oszlik; az elsőt a dualizmus korának alig változott intézményi továbbélése jellemzi, a második — az 1929. évi XXX. te., a „harmadik törvényhatósági törvény” nyomán — az előzőhöz képest racionalizáltabb és korszerűbb, de egyes megoldásaiban nagyon is újszerű intézményeiről ismerszik meg. E helyt elöljáróban és leghangsúlyosabban a törvényhatósági bizottság hatáskörét „megrövidítő” kis gyűlés megjelenésére, a városi tanács megszűnésére és a polgármesteri hatáskör kiterjesztésére utalunk.222 2. § A VÁROS TESTÜLETI SZERVEI a) A törvényhatósági bizottság tagjai A város egyetemét képviselő törvényhatósági bizottság — tekintettel az 1886. évi XXI. te. 24. §-ára — 240 tagot számlált, az 1929. évi XXX. te. melléklete szerint pedig — figyelemmel a város lakosságának számára is223 — 174-et. 1929-ig fele részben a törvényhatóság területén legtöbb egyenes állami adót fizető polgárokból, fele részben pedig a választóközönség által választott személyekből állt. Tagsággal — tanácskozási és szavazati joggal — bírt(ak) benne továbbá a polgármester, a fő- és aljegyzők, a rendőrkapitány, a tanácsnokok, a tiszti főügyész és az alügyész, az árvaszéki elnök és az ülnökök, valamint a főorvos, a főmérnök, a pénztárnokok, a számvevők, a közgyám és a levéltárnokok (T1886 51. §). Az 1912. évi XXIII. te. és az 1921. évi XLII. te. szerint a magyar királyi gazdasági felügyelőség vezetője is részt vett a testület munkájában.224 Az 1929. évi közigazgatási reform ezen akként finomított, hogy a virilisek közül öt évre, továbbá az összes választójoggal bíró polgárok közül öt évenként tíz évre választott tagokon túl helyet nyertek benne a szakszerűség és a vallásfelekezetek képviselői, valamint az érdekképviseleti szervek választottjai, úgyszintén az örökös tagok 220 Jkv. 1933: 232. 221 Jkv. 1939: 98. 222 Csizmadia 1976, 371-421. p., vö. Közigazgatási és egyéb hatalmi szervek. In: Szeged története 4. Szerk. Serfőző Lajos. A fejezetet írta: FÖLDVÁrinÉ Kocsis Luca. Szeged, 1994. 278-294. p. 223 Hódmezővásárhelyen az 1928. évi statisztikai adatok szerint 60.922 állandó lakos élt, ebből ország- gyűlési választójoggal 17.891 bírt. FHI27-31. IX. (286. szám) 538. p. 224 A mezőgazdasági ügyeknek a törvényhatóságoknál való intézéséről szóló 1912. évi XXIII. te. 6. §, A gazdasági felügyelői szolgálatról szóló 1921. évi XLII. te. 15. §. 56
