Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)

I. FEJEZET: A KÖZIGAZGATÁS JELLEMZŐI MAGYARORSZÁGO 1919 ÉS 1944 KÖZÖTT

mint a jogorvoslatok előterjesztését és halasztó hatályát.82 Szintén érintette a belügyminiszter a hatóságok fokozatait, a közigazgatási bizottságot, a kisgyűlést és néhány hatósági eljárási szabályt.83 A törvény fegyelmi eljárással kapcsolatos részét ugyancsak január 4-én léptették rendeletileg hatályba, illetve részletezték a rendbüntetéseket, a fegyelmi eljárás okait, a hatóság tagjainak kizárására vonatkozó okokat, a fegyelmi vizsgálat és a tárgyalás menetét, a fegyelmi büntetéseket, azok erkölcsi hatályát és a jogorvoslatokat, valamint az eljárás során szükséges kihallgatások szabályait.84

A törvénynek a rendőri büntetőbíráskodásra vonatkozó részleteit, valamint a Belügyminisztériumban felállított Kihágási Tanács szervezeti és működési klauzuláit 1930. január 18-án rendezte Scitovszky Béla.85 A kerületi rendőrfőkapitányok helyetteseinek jogköréről pedig január 23-án tett közzé rendeletet a belügyminiszter felhatalmazása alapján Blaha Sándor helyettes államtitkár.86

Az 1929. évi közigazgatási (törvényhatósági) törvény első novelláris jellegű, jelentősebb mértékű módosítását és kiegészítését 1933-ban hajtotta végre az országgyűlés. Az akkor elfogadott és azon év augusztus 2-án kihirdetett 1933. évi XVI. te. az első fejezetében a közigazgatási eljárásban igénybe vehető jogorvoslatok szabályait (1- 13. §§), a másodikban pedig a hatósági fokozatok rendszerét (14-27. §§) módosította jelentékenyen, valamint vegyes rendelkezések címén számos egyéb jogszabályi helyet változtatott meg (28-43. §§). E jogszabály a közigazgatás rendezéséről szóló törvényt oly sok szakaszában érintette, hogy egységes szerkezetbe foglalás nélkül gyakorlatilag követhetetlen, annak mely rendelkezései és milyen tartalommal lettek volna hatályosak 1933 novemberétől és 1934-től kezdődően. Mégis különösen felhívjuk a figyelmet a kisgyűlés hatáskörét módosító rendelkezésekre (29. §), valamint a közigazgatási képe82 A m. kir. belügyminiszter 1930. évi 41. ein. számú rendelete a közigazgatás rendezéséről szóló 1929: XXX. törvénycikk jogorvoslati rendelkezéseinek életbeléptetéséről és végrehajtásáról. MRT 1930. Bp., 1930. 66-76. p. Előzményként lásd a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901. évi XX. te. 1-12. §-ait!

83 A m. kir. belügyminiszter 1930. évi 42. ein. számú rendelete a közigazgatás rendezéséről szóló 1929: XXX. törvénycikk hatósági fokozatokra vonatkozó és néhány eljárási szabályt megállapító rendelkezésének életbeléptetéséről és végrehajtásáról. MRT 1930. Bp., 1930. 76-82. p.

84 A m. kir. belügyminiszter 1930. évi 43. ein. számú rendelete a közigazgatás rendezéséről szóló 1929: XXX. törvénycikk fegyelmi rendelkezéseinek életbeléptetéséről és végrehajtásáról. MRT 1930. Bp., 1930. 82-90. p., Am. kir. belügyminiszter 1930. évi 44. ein. számú rendelete a fegyelmi eljárás során szükséges kihallgatásokról. MRT 1930. Bp., 1930. 90-95. p., A m. kir. belügyminiszter 1931. évi 104.047. számú körrendeleté a fegyelmi eljárás során szükséges kihallgatásokról. MRT 1931. Bp., 1932. 491-492. p.

85 A m. kir. belügyminiszter 1930. évi 286. ein. számú rendelete a közigazgatás rendezéséről szóló 1929: XXX. te. rendőri büntetőbíráskodásra vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról. MRT 1930. Bp., 1930. 122-123. p., A m. kir. belügyminiszternek az érdekelt szakminiszterekkel egyetértve kiadott 1930. évi 287. ein. számú rendelete a belügyminisztériumban felállítandó Kihágási Tanács szervezetéről és működéséről. MRT 1930. Bp., 1930. 124-125. p.

86 A m. kir. belügyminiszter 1930. évi 174. ein. számú körrendeleté a m. kir. rendőrség kerületi főkapitánya helyettesének jogköréről a vármegyei törvényhatósági bizottságban. MRT 1930. Bp., 1930. 134. P26