Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)

IV. FEJEZET: A SZABÁLYRENDELET-ALKOTÁS HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN

nul és szándékosan eltávolította vagy olvashatatlanná tette, aki hirdetményt jogtalanul ragasztott ki, aki mozgó vagy repülő hirdetést bejelentés nélkül hordozott vagy osztogatott, végül aki házának kapuján, üzletének kirakatában vagy lakásában oly hirdetményt tett közzé vagy engedett közzétenni, amelyet díjkötelezettség terhelt. Ha a szabálysértő a díjszedésből származó városi jövedelmet tevékenysége által megrövidítette, az okozott kárt is meg kellett térítenie. Az eljárásra első fokon a polgármester által kijelölt tisztviselő, másodfokon a városi tanács (1929-től a polgármester), harmadfokon pedig a belügyminiszter bírt hatáskörrel és illetékességgel. A díjfizetési kötelezettség tekintetében keletkezett vitákban első fokon a tanács (a polgármester), másodfokon a közigazgatási bizottság, harmadfokon a közigazgatási bíróság járt el.468

7. A településrendezés alapvető szabályait a város terjedelmes építési szabályrendelete és annak mellékletei tartalmazták. A korszakunkban ez a norma nem változott sokat: mindvégig az 1907-ben elfogadott és 1910-ben jóváhagyott jogszabályt alkalmazták — olykor módosításokkal.469 E szerint a város területe négy építkezési kerületre oszlott: az elsőbe azon telkek tartoztak, melyek az Árvíz utcának a Tóalj felőli végétől kezdődőleg ezen utcán és annak folytatásaként a Vajda, a Deák Ferenc, a Kinizsi, a Wlassics, a Ferenc, a Nap, a Mátyás, a Kistópart, a Bocskai és a Tóalj utcák által az Árvíz utcáig bezárt területen helyezkedtek el. Oda tartoztak továbbá a Zrínyi, a Damjanich, a Mihály, a Holló, a Pálffy, a Szentesi, a Teleky, a Károlyi és a Klauzál utcák meghatározott részei, valamint a Szabadság és a Széchenyi tér is. Az ezen kerületben emelendő lakóházak többsége csak az utca hosszában és a mindenkori szabályozási vonalon volt elhelyezhető, a Szegedi és a Hódi Pál utca kivételével azonban a villarendszerű építkezésekre is engedélyt adhattak. Az utóbbi esetben az utcavonalra házfal helyett díszes kerítést kellett létesíteni.

A második kerületet a Királyszék, a Malom, a Csillag, a Veres, a Szőlő, a Kígyó, az Imre, a Szerencse, a János, a Jámbor, a Févay, a Botond, a Révai, a Galamb, a Kazinczy, a Fenkey, a Werbőczy, a Fácán, a Könyves, a Rákóczy, a Jókai, a Ráró- si, a Kutasi, a Dáni, a Búvár, a Bajza, a Püspök, a Berkenye, a Sugár, a Kistöltés, a Szoboszlay, a Nádor, a Csomorkányi és a Síp utcák, valamint a Zrínyi, a Fázár, a Damjanich, a Mihály, a Károlyi és a Klauzál utcáknak az első kerületbe nem osztott részei képezték. A harmadik kerületet az első kettőben nem szereplő belterületek adták, a negyediket pedig a külterületi ingatlanok jelentették.470

Építési engedélyhez volt kötve a város egész területén minden új vagy toldás jellegű építkezés, az utcai kerítés, a pince kialakítás, a motor, kazán vagy munkagépek elhelyezésére alkalmas létesítmények, valamint a már fennálló házak olyan átalakítása és javítása, amely annak szilárdságára, tűzbiztosságára, közegészségügyi viszonyaira, rendeltetésére vagy külsejére befolyást gyakorolt, avagy a szomszédok érdekeit érintette, illetve a város szépítésére befolyással bírt. Az engedélyt igénylő átalakítások közé különösen a következő munkákat sorolták: az utcai falak alárakása, a nem lakóház ingatlanoknak lakóházzá alakítása, a külső homlokzat megváltoztatása, a külső falak

468 Jkv. 1929: 61. 9-12. p.

469 Jkv. 1907: 822., 823., 1910: 336. (Hódmezővásárhely thj. város építési szabályrendelete, 1-37. P)

470 Uo. 1-2. p.

112