Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
IV. FEJEZET: A SZABÁLYRENDELET-ALKOTÁS HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN
vanciájú — magatartást.439 A város szabályrendeletei elfogadásának, módosításának vagy hatályon kívül helyezésének joga — a jelzett kormányzati gyámkodás mellett440 — a vásárhelyi törvényhatósági bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozott.441 Ezen fejezetben a vizsgált korszak szabályrendeleteiből válogatunk avégből is, hogy a városi közélet akkori jellemzőit és sajátos intézményeit közelebb hozzuk jelenkorunk olvasói számára. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a bemutatandó rendeletek nem képeznek teljességet, azokon kívül még számos hasonló jellegű és szintű jogi norma állt hatályban a városban 1919 és 1944 között. 2. § VÁROSRENDÉSZETI NORMÁK 1. A hódmezővásárhelyi közgyűlés 1939-ben azon felismerésének adott hangot, miszerint az utóbbi években a nemzeti ünnepek alkalmával a házaknak csak egy részén volt nemzeti színű lobogó látható. Ugyan a város feliratot terjesztett a belügyminiszterhez a lobogózás országos szabályainak megállapítása végett, ám addig is, amíg az megtörténik, szabályrendeletet alkotott a közgyűlés e nemzeti jelkép helybeli használatáról.442 így a nemzeti ünnepeken, valamint az államfő — szöveg szerint nem a kormányzó! — születés- és névnapján, úgyszintén egyéb ünnepi alkalmakkor, amikor a polgár- mester akként rendelkezett, a város vámvonalán belül fekvő házak tulajdonosai kötelesek voltak a nemzeti lobogót házaikra kitűzni. Aki e kötelességét nem teljesítette, kihágást követett el, amelyet első fokon a törvényhatósági bizottság által megbízott tisztviselő — mint rendőri büntetőbíró —, másodfokon pedig a polgármester bírált el. Harmadfokú eljárásra a belügyminiszter volt jogosult, aki e jogkörét a minisztériumában szervezett Kihágási Tanács útján gyakorolta.443 Az alkalmazható szankció a pénzbírság volt, amely mértékét a törvény szerint,444 azaz legfeljebb száz pengőben állapították meg. 2. Lényeges feladata volt a város törvényhatóságának a tűzvédelem biztosítása, amelyet rendelettel létrehozott hivatásos tűzoltósága által látott el. A szervezeti normákat sokáig a törvényhatóság szervezési és működési szabályzata tartalmazta 439 A magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról (1879. évi XL. te.) 1., 3. §§, a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1928. évi X. te. 5. §. Irodalomként lásd: A közigazgatási büntetőbíráskodás fejlődése az utolsó 100 évben. Tanulmánykötet. (Igazságügyi Minisztérium Tudományos és Tájékoztatási Főosztály kiadványai 17.) Szerk. Máthé Gábor és Révész Tamás. Bp., 1986., MÁTHÉ Gábor: A közigazgatási büntetőjog elmélettörténetéhez. In: Degré Alajos emlékkönyv. Szerk. Máthé Gábor és Zlinszky János. Bp., 1995. 149-159. p., Máthé Gábor: A szabálysértés intézményének kialakulása. In: Szabálysértési jog. Főiskolai jegyzet. Szerk. Papp László. Bp., 1980. 9-19. p. 440 Csizmadia 1968, 246. p. 441 Példákat láss más városból: Ruszoly 2004, 11-50. p., 136. p. 442 Jkv. 1939: 16. (Szabályrendelet a nemzeti lobogó kötelező használatáról, 23-24. p.) 443 Lásd a m. kir. belügyminiszter 1930. évi 286. ein. számú rendeletét a közigazgatás rendezéséről szóló 1929: XXX. te. rendőri büntetőbíráskodásra vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról. MRT 1930. Bp., 1930. 122-123. p., A m. kir. belügyminiszternek az érdekelt szakminiszterekkel egyetértve kiadott 1930. évi 287. ein. számú rendelete a belügyminisztériumban felállítandó Kihágási Tanács szervezetéről és működéséről. MRT 1930. Bp., 1930. 124-125. p. 444 Lásd a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1928. évi X. te. 5. §-át! 106
