Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)

III. FEJEZET: A HELYI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN

zés, az elsőfokú rendőri büntetőbíráskodás, a községi bíráskodás, a hatósági, illetőségi és szegénységi bizonyítvány iránti kérelmek felvétele, a járlatírás, az adófizetési ügyekben az adózók felvilágosítása, a cselédügyi hatósági teendők, valamint azon ügyek intézése tartozott, amelyekre a polgármester felhatalmazta őket. A pusztaközponti kirendeltség vezetőjének területi illetékessége a Puszta 36-250., 270-402., 419513., 544-643., 670-741., 784-861., 904-960., 986-1021., 1045., 1047-1063. és

1067., 1068. számú tanyákra terjedt ki. A vásárhely-kutasi kirendeltség vezetőjének illetékessége pedig a Puszta 10-35., 251-269., 403-418., 514-543., 644-669., 742783., 862-903., 961-985., 1022-1044., 1046., 1064-1066. és 1069-1415. számú, valamint a Tanya 986-1102., 1137-1178., 1242-1291., 1373-1465., 1512-1563., 1610-1700., 1723-1802. és 1810-2018. számú tanyákat foglalta területileg magába.420

m) Egyéb szervek és intézmények

A törvényhatóság egyéb szervei közé a törvényhatósági mérnöki hivatal, az iktató hivatal, a kiadó hivatal, a közigazgatási iroda, a kézbesítő hivatal, a városi hordójelző és mérőhivatal, valamint a népjóléti és a közélelmezési hivatal tartozott.

Városi intézménynek minősült különösen a városi közkönyvtár, a városi múzeum, az általános iparos tanonciskola, az építő iparos tanonciskola, az ipari leányta- nonc-iskola, a kereskedő tanonciskola, a színikor, a városi szeretetház, a közkórház, a járványkórház és a már említett tűzoltóság. Kiemelt városi üzemek voltak: a téglagyár, a kertészet, a városi szeszfőzde, a központi szeszfőzde és a közfürdő.421

n) Az ügyosztályok és a hivatalok ügykezelése. A városi tisztviselők felelőssége

Hódmezővásárhely hivatalainak és alkalmazottainak tevékenységére vonatkozóan az 1913. évi szervezési szabályrendelet és egy 1901. évi tanácsi belső szabályzat tartalmazott rendelkezéseket;422 azok részletes és korszerű kifejtésére később csak 1931- ben került sor, az ekkor elfogadott rendeletet végül 1934-ben hagyta jóvá a belügyminiszter.423

Az ügyintézés alapelvei a gyorsaság, a jó minőség és a lehetőség szerinti véglegesség voltak, az elintézésez szükséges előkészítő tárgyalásokat pedig lehetőleg az írásbeliség mellőzésével kellett foganatosítani, és érvényesülnie kellett a gazdaságosság követelményének. A polgármester, az egyes hivatalok főnökei, valamint az ügyosztályok vezetői kötelességébe tartozott ezen maximák megvalósulásának állandó ellenőrzése. Ehhez a munka megfelelő kiosztásáról és megszervezéséről is gondoskodniuk kellett többek között azért is, hogy a beosztottjaik intézkedési önállósága és

420 Jkv. 1942: 11.

421 Jelentés, 1926. 68-92. p.

422 Tanács II. 17927/1901. t.ü.sz. végzéssel életbe léptetett ügykezelési szabályzat.

423 Hódmezővásárhely thj. város hivatalainak ügykörébe tartozó ügyek elintézéséről és kezeléséről szóló szabályrendelet. Jkv. 1931: 303., 1934: 173. A továbbiakban: Ügyrend 1934.

100