Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

V. FEJEZET: A SZEGEDI TANÁCS JOGALKOTÓ TEVÉKENYSÉGE

gyási jogát proforma megszüntette, és azt elviekben törvényességi véleményezéssé alakította át (TÜ954, 8., 9. §§, Ttl971, 33., 34. §§). A harmadik tanácstörvény végrehajtási rendelete is finomította a felsőbb szerv rendelet megsemmisítési jogát akként, hogy jogszabálysértés megállapítása esetén a tanácsrendelet kihirdetését fel lehetett függeszteni, majd felhívták a rendeletet megalkotó tanácsot a jogellenesség megszüntetésére. Ha ez nem történt meg határidőben, akkor kellett az adott rendelkezést (nem feltétlenül az egész rendeletet) megsemmisíteni. A felsőbb tanácsi szervnek 1971-től már 30 nap állt rendelkezésre a felterjesztett jogszabály vizsgálatára.

513 A tanács által kibocsátható jogforrásokat kezdetben szabályrendeletnek, 1954-től tanácsrendeletnek nevezték, valamint a tanács testülete és a végrehajtó bizottság hozhatott még határozatokat. Az első tanácstörvény a rendeletalkotás jogát a végrehajtó bizottságnak is lehetővé tette a tanácsot helyettesítő jogköre keretében, ezt a túlzott felhatalmazást azonban az 1954. évi X. tv. már nem tartotta fenn. Lényeges fejlemény volt 1971-től kezdve, hogy a szervezeti és működési szabályzatát minden tanács helyi szinten, rendeletben maga állapította meg, valamint hogy a rendeletalkotást kifejezetten a tanács át nem ruházható hatáskörébe helyezték (Ttl971, 20. §).

514 Időnként a dereguláció szempontjait is figyelembe vették; ennek keretében a NET 1956-ban és 1967-ben hozott határozatot a tanácsrendeletek idő- és jogszerűségének felülvizsgálatáról, amelyet általában minden tanács maga végzett el. Az 1956. évi határozatban azonban Szeged megyei jogú városra nézve kifejezetten elrendelték, hogy a vízszolgáltatásról, a közterek és utcák befásításáról, a csatornázásról, a házi szemét összegyűjtéséről és elfuvarozásáról, a lakóházak házirendjéről, az árvédekezésről, ünnepélyes alkalmakkor a zászlók kötelező használatáról, a szerbtövis kiirtásáról és a birkalegeltetésről alkotott rendeletek helyébe — mivel ezeknek egyes rendelkezései már nem feleltek meg az általános érvényű jogszabályoknak — új tanácsrendelet szükséges alkotni. Az említett szabály- (tanács-) rendeletek helyett az érintett tanácsok az új jogszabályokat 1956. szeptember 30-ig alkothatták meg. Az új tanácsrendeletek kihirdetéséig a felsorolt szabály- (tanács-) rendeleteket csak a szükséghez képest — a hatályos törvényekben, törvényerejű rendeletekben, minisztertanácsi rendeletekben, határozatokban, valamint a miniszterek által kiadott utasításokban foglalt rendelkezések betartásával — lehetett alkalmazni.

515 1967-ben újból felvetődött a tanácsrendeletek átvizsgálásának szüksége, azonban ezúttal az elnöki tanács már csak annyit rögzített minden tanácsra kötelezően, hogy 1968. július 31-ig helyezzék hatályon kívül azokat a tanácsrendeleteket, amelyek a felsőbb jogszabályok rendelkezéseivel ellentétesek, vagy teljes egészében időszerűtlen513 11/1971. (III. 31.) Korm. rendelet, i. m. 31. §. 514 KOVÁCS ANDOR: A tanácsrendelet-alkotás néhány elvi és gyakorlati kérdése. Ál 1972. szeptember. (9. szám) 769-784., SZELESTEY GYÖRGY: A tanácsok szervezeti és működési szabályzata. Ál 1973. április. (4. szám) 344-355., Kiss LÁSZLÓ: A tanácsok jogalkotó tevékenységének néhány kérdése, különös tekintettel a szervezeti és működési szabályzatok megoldására. Ál 1978. augusztus-szeptember. (8-9. szám) 747-756. 515 1/1956. (I. 4.) NET határozat a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok szabály- (tanács-) rendeleteinek felülvizsgálatáról. 3. pont.