Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON

Szilágyi György szaktudását dicsérte. 255 Ebből egy későbbi, egyelőre nem azonosított időpontban (valószínűleg szeptember folyamán) egy második tervezetet készítettek, fi­gyelembe véve a különböző szervektől időközben beérkezett véleményeket. Ezt nyúj­totta be Török László 3281/1971. Titk. számon a végrehajtó bizottsághoz október 8­án. 256 A végrehajtó bizottság 1971. október 19-i ülésén az ügyrendi bizottság elnöke volt az előadója a szabályzat tervezetét érintő napirendi pontnak. Az előre kiosztott szövegezéshez többen is hozzászóltak: Hofgesang Péter vb tag a tanács hivatalos elne­vezésének pontosítására tett javaslatot, s indítványozta, hogy a Szeged megyei város Tanácsa kifejezést kellene használni a Szeged megyei városi Tanács helyett. Ozvald Imre a végrehajtó bizottsági ülések havonkénti tartásával összefüggésben a szakigaz­gatási szervek ügyhátralékainak növekedését vetítette előre. Javasolta, hogy a végre­hajtó bizottság tagjai fogadóórákat ne havonta, hanem gyakrabban tartsanak, valamint hogy a tanácsi bizottságok elnöki tisztségeinek tanácselnök-helyettesekkel való betölté­se nem kötelező a törvény szerint, s ezt figyelembe kellene venni a szabályzatban is. A tanácstagok lakóterületi csoportjairól szóló 40. § en bloc kihagyását is indítványoz­ta. Simon István kérte, hogy legalizálják a sajtó képviselőinek meghívását a végrehajtó bizottság üléseire. Az interpelláció jogának gyakorlását pedig azzal kívánta kiegészíte­ni, hogy a tanács ülésén szóbeli előterjesztésre csak aktualitás esetén kerülhessen sor. Halász Tibor fokozottabban tartotta szükségesnek a kerületi népfrontbizottságokra tör­ténő támaszkodást a kerületi tanácsok megszűnése miatt. Papp Gyula a kerületi taná­csok megszüntetését az egységes várospolitikai koncepció hatékonyabb biztosításával magyarázta, egyben nem támogatta azt a felvetést, hogy a tanácstagok lakóterületen­ként külön is szerveződjenek, mivel az veszélyeztetheti az egységes várospolitika meg­valósítását. 257 Dr. Csikós Ferenc vb titkár kezdeményezte, hogy a végrehajtó bizottság fejezze ki köszönetét a tervezet elkészítésében résztvevő személyeknek. Egyetértett Papp Gyu­lának az iménti észrevételével kiegészítve azzal, hogy a lakóterületenkénti szervező­dést csak kisebb városokban tartotta célszerűnek. A sajtó részvételi lehetőségének nor­matív rögzítését nem látta szükségesnek, mivel addig is meghívták őket a vb ülésekre. A végrehajtó bizottság üléseinek előzetes rögzítését azonban megfontolandónak tartot­ta, s ehhez a munkaterv szerinti ülésezés felvételét szorgalmazta a tervezetbe. A foga­dóórák sűrítését ugyanakkor nem vélte indokoltnak. Elismerte, hogy a tanácselnök­helyettesek bizottságokban való elnöklési jogát a törvény nem írta elő, de a Miniszter­tanács Tanácsi Hivatala szerint célszerű volt részt venniük a bizottságok tevékenységé­ben. A szóbeli interpellációk azonnali előterjesztését pedig csak akkor látta elfogadha­tónak, ha a tanácsülés előtti napon történt valamilyen jelentős társadalmi esemény. Ta­255 CSML 3281/1971. Titk. számú iratcsomó: 3281-2/1971. Titk. számú jelentés dr. Szilágyi György aláírásával 1971. július 26-i dátummal, vö. 3281-2/1971. Titk. számú irat dr. Csikós Ferenc aláírásával 1971. augusztus 26-i dátummal. Az iratok között egy Vázlat megjelölésű nyolc oldalas dokumentum is sze­repel, amely az alaptervezet alapjául szolgálhatott. 256 CSML 3281/1971. Titk. számú iratcsomó: Az ügyrendi bizottság elnökének átirata 1971. október 8-i keltezéssel. 151 VB Jkv. 1971. október 19. 2/b napirendi pont. 3-4.

Next

/
Thumbnails
Contents