Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON

kacs János tanácselnök-helyettes a Tanácsakadémián tartott továbbképzés azon állás­foglalását hangoztatta, mely szerint az elnökhelyettesek legalább egy-egy állandó bi­zottság elnökei is legyenek. Ezzel Czene Mihály szakmailag egyetértett, de demokra­tikus szempontból nem. Halász Árpád szerint a kerületi tanácsok megszűntével igenis szükséges lett volna lakóterületi csoportokat létrehozni. Simon István pedig azzal pon­tosította a titkár válaszát, hogy a népfront és a sajtó képviselete akkor még csak a vég­rehajtó bizottság tagjain keresztül volt biztosított, ezért indokolt külön is rendezni a meghívásuk módját. 258 Török László válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a felszólalók helytelenül értelmezték a lakóterületi csoportokról szóló részt, mivel ezeket csak a kerületi ta­nácstagok helyettesítése és pótlása céljából szándékozta összehívni az ügyrendi bizott­ság tervezete. Az egységes várospolitika biztosítása ugyanakkor szerinte is lényeges cél volt. Az interpellációk kérdésében Csikóssal értett egyet. Dr. Biczó György ta­nácselnök a végrehajtó bizottság ülésezése rendjének részletezését nem tartotta felve­endőnek a szabályzatba, egyebekben javasolta az előterjesztés elfogadását. Szavazást egyedül csak a 40. § léte felől rendelt el; végül 6:5 arányban a megtartását támogat­ták. Annyit ugyan változtattak rajta, hogy az első bekezdésének félreérthetősége meg­szűnjön. Végezetül a 17. § (1) bekezdésébe felvették a KISZ városi bizottságát — a jegyzőkönyvből nem derül ki egyértelműen, ki indítványozta —, és stilárisan módosí­tották a 47. §-t és a 61. § (5) bekezdését. 259 A szegedi tanács első szabályzata — egyelőre még csak tervezet, majd javaslat formájában — 12 fejezetre, s azon belül 82 szakaszra tagolódott. Az első fejezetet egy terjedelmes preambulum előzte meg, amely a városnak az ország életében elfoglalt helyével és jelentőségével foglalkozott. Ezt követték az egyes fejezetek; az első gene­rális rendelkezéseket (1-3. §§), a második a hatásköröket (4-6. §§), a harmadik a nem tanácsi szervekkel való együttműködés kereteit (7-12. §§), a negyedik a tanács mint testületi szerv működésének formáit és módozatait (13-37. §§), az ötödik a tanács­tagokjogait (38-43. §§), a hatodik a végrehajtó bizottság működését (44-56. §§), a hetedik a tanácsi tisztségviselők jogköreit (57-63. §§), a nyolcadik a tanácsi bizottsá­gok rendszerét (64-68. §§), a kilencedik a szakigazgatási szervek struktúráját (75-79. §§), a tizedik a kerületi hivatalok létesítését és működési területük megállapítását (80. §), a tizenegyedik a tanácsi vállalatok felügyeletének és irányításának kérdéseit (81. §), a tizenkettedik pedig a záró rendelkezéseket tartalmazta (82. §). A rendelethez 12 mellékletet is csatoltak. 260 A javaslat 1971. október 27-én került a tanács plénumának asztalára, amelyet dr. Török László, az ügyrendi bizottság elnöke terjesztett elő, majd nyomban ki is egészí­tette azt. Elmondta, legfőbb alapelvül arra törekedtek, hogy a szabályzat ne ellenkez­zen sem a tanácstörvénnyel, sem a hatályos kormányrendeletekkel, amellett konkrét tartalmában a város helyzetéhez és adottságaihoz igazodjon. Fontos szerkesztési ténye­ző volt a rugalmasság és a mobilitás is, hogy az a későbbiekben kiegészíthető, tovább­258 VB Jkv. 1971. október 19. 2/b napirendi pont. 5-6. 259 VB Jkv. 1971. október 19. 2/b napirendi pont. 6-7., 104/1971. vb sz. határozat. 3. pont. 11. 260 2/1971. sz. tanácsrendelet a városi tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatáról. Köz­löny, 1971. december 15. (4. szám) 3-21.

Next

/
Thumbnails
Contents