Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON

A szocialista önkormányzat azonban feltételezi a gazdasági, pénzügyi forrásokkal való rendelkezés lehetőségét is — hangsúlyozta az elnökhelyettes. A középtávú tervidőszakra szóló, törvényileg meghatározott bevételi források biztosítását és összegszerű növelését látta erre biztosítéknak: az állam által tartósan átengedett bevételek szavatolják a gazdasági önállóság fokozását, valamint lehetővé teszik az adók és egyéb bevételek racionálisabb kezelését. Mindez serkentheti a helyi erőforrások hatékonyabb kihasználását és a helyi szinten működő vállalatokkal való együttműködést. Lényeges /lovamként emelte ki továbbá azt az új elvet, mi szerint „a helyi igazgatási feladatokat a helyi tanácsi szervekre kell bízni". Ahhoz hogy mindez megvalósuljon, bürokrácia és protekció mentes ügyintézés szükséges, amelyet azonban még mindig nem sikerült elérni az államigazgatáson belül — legalábbis ez volt kiolvasható a szavaiból. Ugyanakkor önkritikusan hozzáfűzte, hogy e devianciának a felszámolása nem csupán személyzeti kérdés; ahhoz a hiánygazdálkodás megszüntetése, a javak nagyobb bőségének biztosítása is nélkülözhetetlen, csakúgy mint a hivatali szakszerűség növelése és az államigazgatásban dolgozók bérhelyzetének javítása. Végül megemlítette a szervezeti és működési szabályzat alkotásához való jogot is mint az önkormányzati lét jellemző elemét.

230 A vita folytatásában Varga Gáborné emelkedett szólásra, aki a tanácsi munka minőségének és stílusának javításáról, a vezetők fokozottabb körültekintésének szükségéről, valamint a szakemberek szaktudásának bevonandóságáról és a műveltség jelentőségéről beszélt, méltatva a tanácsok e területen végzett munkáját s eredményeit. Hangsúlyozottan kitért továbbá a beszerzések gyakorlatának pontosítására, a községekben a tanácsi gazdálkodást segítő szakemberek alkalmazására és a személyi hiányokra is, különösen a képesített pedagógusok és az orvosok viszonylatában.

231 Gorjan Ignác a tanácsok településfejlesztési képességének fokozását és a nem tanácsi szervekkel történő együttműködés törvényi szabályozását találta a legjelentősebb előrelépésnek a javaslatban. Kiemelte a tanácsi tervezés és a költségvetési jog terén megjelenő területi elvet és az egyes ágazatok összehangolt fejlesztését. Szolnok megye számadatainak ismertetésével mutatta be az elmúlt években megvalósult közös tanácsi beruházásokat, a regionális és településhálózat-fejlesztési tervtanulmányokkal kapcsolatos koordinált munkát, valamint a települési határokon átívelő eredményes beruházásokat. A negyedik ötéves tervidőszak előirányzatait és a gazdasági szabályozók rendszerének átalakítását olyan tényezőnek értékelte, amely a nem tanácsi gazdálkodó intézményeket és a tanácsi szerveket egyaránt érdekeltté teszi az együttműködésben.

232 Bodogán János is elismerte az új gazdasági mechanizmus kedvező hatásait, s felhívta a figyelmet ennek azon következményére, hogy a termelési viszonyokban bekövetkezett fejlődéshez a jogi szabályozásnak is igazodnia kell. Ennek eredménye a törvényjavaslat is, amelyben az önkormányzatiság lényegét akként összegezte, hogy ebben jut kifejezésre a lakosság akarata és érdeke, „ami lényegében a szocialista társadalom teljes felépítését jelenti". Méltatta a megszűnő járási tanácsok tevékenységét a OGYN 1971. 42. ülés. 3201-3204. hasáb OGYN 1971. 42. ülés. 3205-3208. hasáb OGYN 1971. 42. ülés. 3209-3211. hasáb