Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON
mezőgazdaság szocialista átszervezésében és a falusi lakosság szocialista tudatának kialakításában, ugyanakkor helyeselte a választott járási tanácsi testületek mellőzését és a járási hivatalok megszervezését. A jövőt illetően ő is fontosnak tartotta a községi tanácsapparátus politikai és szakmai felkészültségének javítását a gyakorlati életben. Azzal sommázta beszédét, hogy „a formális elemek háttérbe szorításával, a közösség érdekeinek az egyéni érdekkel való egyeztetése szem előtt tartásával születnek meg az életviszonyaink javításának igényét figyelembe vevő döntések". 233 Mátay Pál arról értekezett, hogy a korábbihoz képest a javaslat sokkal reálisabbá és számonkérhetőbbé tette a tanácsok felelősségét a lakosság szükségleteinek kielégítésével összefüggésben, ugyanakkor rámutatott: a nem tanácsi szerveknek is fel kell ismerniük a tanácsokkal való ez irányú együttműködés jelentőségét, mivel az egy emberközpontú társadalomban politikai kötelesség is. A tanácsoknak azonban az együttműködést elősegítő jogosítványaikat csak oly módon szabad alkalmazniuk, hogy ne sértsék a vállalatok gazdasági önállóságát. Az állandó tanácsi bizottságok fontosságáról is szólt, midőn megállapította: a javaslat elsődlegesen nem a végrehajtó bizottságok mellé kívánt különböző szakbizottságokat szervezni, hanem a közösségileg aktív állampolgárokat kívánta közvetlenül a tanácsok munkájába bevonni. 234 Az országgyűlési vita bezárása után még az igazságügy-miniszter kért szót. Korom Mihály megállapította, hogy módosító indítványt a képviselők nem terjesztettek elő, amelyet a megfelelő színvonalú előkészítés érdemének tulajdonított. Ugyanakkor elismerte, hogy a javaslat elfogadása után sem pihenhet az „alkotó", mivel gondoskodni kellett a törvény helyes végrehajtásáról is, miként arra többen figyelmeztették. Ugyanakkor Bencsik István azon megjegyzésével, mely szerint a javaslat a népfronttal való együttműködést nem szabályozza megfelelően, nem értett egyet, mivel úgy vélte: nem szükséges mindent törvényileg vagy jogilag megfogalmazni, ez a megoldás csak megmerevítené azt a kialakult jó gyakorlatot, amely a népfront szervei és a tanácsok között már létezik. Egyébként megnyugtatólag hozzátette: a végrehajtási rendelet elkészítésekor figyelemmel lesznek minden észrevételre — így Bencsikére is. Egyetértett viszont Varga Gáborné felszólalásával, amelyben a tanácsok megnövekedett szerepére és felelősségére hívta fel a figyelmet az oktatásban és az egészségügyben, ezért a miniszter is hangoztatta: az egyéb tanácsi feladatok soha sem vehetik el a lehetőséget ezen feladatok korszerű megoldásától. Végül köszönetet mondott mindenkinek, aki a javaslat elkészítésében és megvitatásában közreműködött, s azt a jogi bizottság által indítványozott módosításokkal elfogadásra ajánlotta. 235 Az ülést vezető Kállai Gyula ezek után elrendelte a szavazást, előbb a bizottsági módosító javaslatokról, majd általánosságban és részleteiben is az egész szöveg felett. Ennek nyomán az országgyűlés ezt a tanácstörvény-javaslatot is egyhangúlag fogadta el, amelyet az országgyűlési ciklus utolsó ilyen szintű jogszabályaként az 1971. évi I. 233 OGYN 1971. 42. ülés. 3212-3215. hasáb 234 OGYN 1971. 42. ülés. 3216-3218. hasáb 235 OGYN 1971. 42. ülés. 3219-3221. hasáb, lásd még: Szemelvények az Országgyűlésen elhangzott felszólalásokból. Ál 1971. március. (3. szám) 215-228.
