Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON
A tanácstörvény egyik legfontosabb újdonsága a járási tanácsi testületek felszámolása volt, amelyet már az 1970. évi III. (választójogi) törvény elfogadásakor elhatároztak. Ezzel párhuzamosan létre kívánták hozni a járási tanácsi hivatalokat, amelyeket a még megtartott járási közigazgatási szinten a megyei végrehajtó bizottságok önálló államigazgatási szerveként terveztek működtetni. Ugyanezen megállapítások vonatkoztak az egykori városi kerületi tanácsokat mintegy felváltó kerületi hivatalokra is. 220 A nem tanácsi szervekkel való kapcsolattartáson is változtatni kellett annak érdekében, hogy a szocialista törvényesség mennél jobban kiteljesedhessen, valamint hogy a rendelkezésre álló gazdasági erőket hatékonyabban használhassák fel. A tanácsok és a központi szervek viszonyából kiemelte az elnöki tanács alkotmányos felügyeleti önálló jogkörét, amelyet a javaslat szintén új intézményként tartalmazott. Egyben az egész tanácsszervezetet érintő törvényességi felügyeleti jogot juttatott a kormánynak, amely a megyei tanácsok jogszabályba ütköző vagy társadalmi érdeket sértő jogi aktusainak megsemmisíthetőségét is magába foglalta. Ugyanakkor a már néhány éve követett gyakorlatnak megfelelően a miniszterek az egyes tanácsi szakigazgatási szervek irányítását a megyei végrehajtó bizottságokon keresztül végezhetik a jövőben is. A központi irányítás szükségességét abban összegezte Korom Mihály, hogy „az önállóság nem fogható fel mint mindentől és mindenkitől való függetlenség. A központi vezetést és a helyi önállóságot csakis egymástól elválaszthatatlan egységben szabad értelmezni és gyakorolni — úgy, hogy egyik segítse a másik helyes érvényesülését." Az önkormányzatiság kibővítését és az államigazgatási hatásköri decentralizáció megvalósítását a javaslattól várta a miniszter, azonban figyelmeztetett: a jogosultságokkal jól kell tudni élni, különben a hatáskörök szélesítése nem vezet valóságos önállósághoz. Szintén kiemelte a társadalom aktív részvételének szükségét a szocialista demokráciában: hangoztatta abbéli meggyőződését, hogy a demokráciával jól élni és a közéletbe beintegrálódni nem csak a választásokon történő részvétellel lehet, hanem folyamatos közreműködéssel a közérdekű tennivalók elvégzésében is. Ezért lényegesek a tömegszervezetek, amelyekkel a tanácsoknak továbbra is megfelelően együtt kell működniük, kölcsönösen tiszteletben tartva azonban egymás eltérő feladat- és hatáskörét — társadalmi szerepét. A tervezett és közelgő 1971. évi alkotmánymódosításra is utalva — e javaslat elfogadását egyben, igen sajátos módon, egyfajta alkotmánymódosításként is értelmezve — az új tanácstörvényt megszavazásra ajánlotta a megjelent képviselőknek. 221 A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnökeként Gonda György elmondta, hogy a javaslat előkészítésében nem csupán a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége és a kormány, de számos szakértő, valamint a Magyar Tudományos Akadémia jogi bizottsága is részt vett. Az országgyűlési bizottságok közül pedig nem csak a jogi, hanem a mezőgazdasági, a kulturális és a szociális bizottság is értékelte, véleményezte a javaslatot. Beszámolt arról is, hogy e megbeszéléseken két területen: a OGYN 1971. 42. ülés. 3175-3176. hasáb OGYN 1971. 42. ülés. 3177-3179. hasáb
