Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON

A tanácstörvény egyik legfontosabb újdonsága a járási tanácsi testületek felszá­molása volt, amelyet már az 1970. évi III. (választójogi) törvény elfogadásakor elhatá­roztak. Ezzel párhuzamosan létre kívánták hozni a járási tanácsi hivatalokat, amelye­ket a még megtartott járási közigazgatási szinten a megyei végrehajtó bizottságok ön­álló államigazgatási szerveként terveztek működtetni. Ugyanezen megállapítások vo­natkoztak az egykori városi kerületi tanácsokat mintegy felváltó kerületi hivatalokra is. 220 A nem tanácsi szervekkel való kapcsolattartáson is változtatni kellett annak érde­kében, hogy a szocialista törvényesség mennél jobban kiteljesedhessen, valamint hogy a rendelkezésre álló gazdasági erőket hatékonyabban használhassák fel. A tanácsok és a központi szervek viszonyából kiemelte az elnöki tanács alkotmá­nyos felügyeleti önálló jogkörét, amelyet a javaslat szintén új intézményként tartalma­zott. Egyben az egész tanácsszervezetet érintő törvényességi felügyeleti jogot juttatott a kormánynak, amely a megyei tanácsok jogszabályba ütköző vagy társadalmi érdeket sértő jogi aktusainak megsemmisíthetőségét is magába foglalta. Ugyanakkor a már né­hány éve követett gyakorlatnak megfelelően a miniszterek az egyes tanácsi szakigaz­gatási szervek irányítását a megyei végrehajtó bizottságokon keresztül végezhetik a jö­vőben is. A központi irányítás szükségességét abban összegezte Korom Mihály, hogy „az önállóság nem fogható fel mint mindentől és mindenkitől való függetlenség. A központi vezetést és a helyi önállóságot csakis egymástól elválaszthatatlan egységben szabad értelmezni és gyakorolni — úgy, hogy egyik segítse a másik helyes érvényesü­lését." Az önkormányzatiság kibővítését és az államigazgatási hatásköri decentralizáció megvalósítását a javaslattól várta a miniszter, azonban figyelmeztetett: a jogosultsá­gokkal jól kell tudni élni, különben a hatáskörök szélesítése nem vezet valóságos önállósághoz. Szintén kiemelte a társadalom aktív részvételének szükségét a szocialista demokráciában: hangoztatta abbéli meggyőződését, hogy a demokráciával jól élni és a közéletbe beintegrálódni nem csak a választásokon történő részvétellel lehet, hanem folyamatos közreműködéssel a közérdekű tennivalók elvégzésében is. Ezért lényege­sek a tömegszervezetek, amelyekkel a tanácsoknak továbbra is megfelelően együtt kell működniük, kölcsönösen tiszteletben tartva azonban egymás eltérő feladat- és hatás­körét — társadalmi szerepét. A tervezett és közelgő 1971. évi alkotmánymódosításra is utalva — e javaslat elfogadását egyben, igen sajátos módon, egyfajta alkotmánymó­dosításként is értelmezve — az új tanácstörvényt megszavazásra ajánlotta a megjelent képviselőknek. 221 A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnökeként Gonda György elmondta, hogy a javaslat előkészítésében nem csupán a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége és a kormány, de számos szakértő, valamint a Magyar Tudományos Aka­démia jogi bizottsága is részt vett. Az országgyűlési bizottságok közül pedig nem csak a jogi, hanem a mezőgazdasági, a kulturális és a szociális bizottság is értékelte, véle­ményezte a javaslatot. Beszámolt arról is, hogy e megbeszéléseken két területen: a OGYN 1971. 42. ülés. 3175-3176. hasáb OGYN 1971. 42. ülés. 3177-3179. hasáb

Next

/
Thumbnails
Contents