Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON
b) Az 1971. évi I. tv. országgyűlési vitája 1971. február 10-én nyitotta meg Kállai Gyula az 1967-ben választott országgyűlés soron következő s egyben utolsó rendes ülésszakát, amely alkalomból tájékoztatta a képviselőket a törvényerejű rendeletek bemutatása mellett arról is, hogy az 1970. december 18. óta eltelt időszakban Korom Mihály igazságügy-miniszter beterjesztette a tanácsokról szóló törvényjavaslatot, melyet előzetes tárgyalás céljából az elnök a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elé utalt. 217 Az említet országgyűlési bizottság Gonda György elnökletével 1971. február 5-i keltezéssel készítette el jelentését, amelyben a törvényjavaslat szövegét érintően nyolc kisebb módosítást javasolt és négyet az indokolás szövegében. Ezek közül kiemelendő a 20. § (3) bekezdését érintő modifikáció, amely beemelte a jogszabályi helybe azon rendelkezést, miszerint a hatásköri átruházás lehetősége alól az intézmények és vállalatok jogállásának megváltoztatása is kivételt képez. A tanácsi vállalatok jogállása ettől fogva csak az érintett tanács egyetértésével volt megváltoztatható [11. § (6.) bek.]. A bizottság szintén végleges formába öntötte a végrehajtó bizottság felettes szervhez történő előterjesztési jogáról szóló 43. § (4) bekezdését. Ugyancsak a végrehajtó bizottságot érintette az a változtatás, amellyel a vb egyes tagjainak önálló visszahívása is lehetővé vált [12. § (2) bek.]. A jogi bizottságban Galló Ernő, Bartha János, Dömötör János és Káli Ferenc képviselők szóltak hozzá a vitához. 218 A jogi bizottság által ekként árnyalt javaslat feletti tárgyalást az országgyűlés február 10-én nyomban megkezdte — és még aznap be is fejezte. A felszólalások Korom Mihály igazságügy-miniszter beszédével kezdődtek, aki a javaslat elkészítésének indokául a 17 évvel korábban elfogadott tanácstörvény társadalmi, gazdasági, elméleti és gyakorlati meghaladottságát jelölte meg. Az új jogszabály három célt kívánt megvalósítani: korszerű jogi feltételeket szándékozott teremteni, hogy növekedjék a tanácsi munka hatékonysága, szakszerűsége és kulturáltsága, egyúttal mérséklődjenek a még mindig meglévő bürokratikus vonások; fokozatosan növelni engedte a tanácsi szervek, különösen a helyi tanácsok önállóságát, bővítette hatáskörüket és gazdasági lehetőségeiket, végezetül pedig erősíteni kívánta a központi irányítás hatékonyságát. A javaslat további erényeként említette a tanácsi hatáskörök (nem általában feladatkörök!) szintenként történő meghatározását és differenciálását is. 219 A miniszter beszédében érintette Budapest kétszintű tanácsrendszerét, amelyet ezúttal is a főváros kiemelt helyzetével magyarázott. A demokratikus centralizmus több mint húsz esztendeje követett elvéről is szólt, amely továbbra is a végrehajtó bizottságok kettős alárendeltségében öltött leginkább testet. Akként fogalmazott, hogy ezzel a törvény „optimális feltételeket biztosít az államigazgatási tevékenység színvonalas ellátásához". Ugyanakkor elismerte: a közigazgatási teendők jó elvégzéséhez a megfelelő személyi állomány biztosítása szintén szükséges mind a szakmai műveltség és kulturáltság, mind a kötelességtudás és a kellő anyagi megbecsülés terén. 217 OGYN 1971. 42. ülés. 3167. hasáb, OGYI 1971. 59. szám. 621-637. 218 OGYI 1971. 61. szám. 663-664., OGYN 1971. 42. ülés. 3181. hasáb 219 OGYN 1971. 42. ülés. 3173-3174. hasáb, lásd még: Korom Mihály expozéja. Ál 1971. március. (3. szám) 194-199.
